A rezsicsökkentés nem megoldás

Az elmúlt 20 év során bőségesen volt alkalmunk tapasztalni, hogy az országgyűlési választások előtt fél évvel a kormány (függetlenül attól, hogy éppen melyik párt volt hatalmon) elkezdi „megajándékozni” a választópolgárokat, akiknek aztán a választásokat követő három, három és fél évben annál súlyosabb megszorításokat kellett elszenvedniük. Most sem lesz másképp. Ezt mindenki beláthatja, ha végiggondolja a következőket.

A kormány által 2013 januárjában végrehajtott 10 százalékos, majd az újabb, novemberi 11,1 százalékos „rezsicsökkentés” nem az energia- és egyéb szolgáltatások költségeit csökkenti, hanem csupán ezek fogyasztói árait. A költségeket nem tükröző árakra viszont a jövőben többszörösen is ráfizet majd a lakosság. Minden voluntarista beavatkozás az árak alakulásába ugyanis ellentmond a gazdaság törvényeinek, és olyan káoszhoz vezet, amely miatt a jövőben növekednek a háztartások terhei is.

A kormány által végrehajtott „rezsicsökkentés” sokkal több pénzt hagy a jómódú háztartásoknál, mint a szegényebbeknél. Ez – hozzáadódva a kormány egyéb, hasonló következménnyel járó intézkedéseihez – tovább súlyosbítja a rendszerváltás óta erősödő társadalmi feszültségeket, amelyek akár robbanáshoz, illetve (amit már most is tapasztalhatunk) tömeges kivándorláshoz vezethetnek. Igaz ez akkor is, ha sok alacsony jövedelmű családban a sárga csekkek havi összegének néhány ezer forintos csökkenése átmenetileg könnyít a mindennapok terhein.

A kormány a „rezsicsökkentését” részben azzal indokolja, hogy ezzel szünteti meg a külföldi cégek extraprofitját, amit kivisznek az országból. A jövedelemkiáramlás visszaszorításának szükségességét a Levegő Munkacsoport már régóta hangsúlyozza (annak idején éppen ezen veszély miatt ellenezte az energia- és egyéb közszolgáltatások külföldi kézbe adását), igencsak vitatható azonban, hogy ehhez érdemben hozzájárul-e a rezsicsökkentés.

Külföldi tulajdonú közüzemi cégek elsősorban az áram- és gázszolgáltatás terén vannak. Ezek a cégek a korábbi években valóban jelentős összeget vittek ki az országból. Azonban a 2008-ban, majd 2010-ben rájuk kivetett és azóta is fennálló különadó korlátozta ezt a lehetőségüket. Ha azonban ennek ellenére mégis létezne ilyen jelenség, akkor azt további adókkal és egyéb szabályozással (például megfelelő karbantartási és költségcsökkentő korszerűsítési kötelezettségekkel) kell kordában tartani.

Összehasonlítva a villamosenergia és a földgáz árát az Európai Unió különböző országaiban (ld. az alábbi ábrákat), azt láthatjuk, hogy nálunk ezek az árak alacsonyabbak, mint a legtöbb uniós tagországban. (Különösen így van ez ha nem számoljuk az árba az áfát, amely viszont nálunk a legmagasabb.) Tehát kiemelkedő extraprofitról nem beszélhetünk, 20 százalékosról pedig, amennyivel a kormány összességében csökkenti a fogyasztói árakat, messze nem.

A „rezsicsökkentéssel” érintett egyéb közüzemi szolgáltatások (vízközmű-szolgáltatások, hulladékszolgáltatások) nagyrészt nem is külföldi kézben vannak, így esetükben nem lehet külföldre vitt extraprofitról beszélni. A nemegyszer többségi köztulajdonú cégek veszteségeit sok esetben az önkormányzatoknak kell fedezniük, így kevesebb pénz jut a lakosság érdekében végzett egyéb tevékenységeikre. Úgy tűnik, leggyorsabban a szemétszállítás fog ellehetetlenülni a költségeket nem fedező hatósági árak miatt, amint azt mutatja, hogy több önkormányzatnál már megszűnőben van a szolgáltatás.

A „rezsicsökkentés” hatására lassul az energiahatékonysági beruházások megtérülése, és romlik a megújuló energiaforrások versenyképessége. A „rezsicsökkentés” tehát rendkívül méltánytalan mindazokkal szemben, akik az elmúlt években ilyen célokra fordították a pénzüket. Ugyancsak méltánytalan azokkal az innovatív vállalkozásokkal szemben, amelyek az energiahatékonyságot növelő vagy a megújuló energiatermelést elősegítő tevékenységek végzésére készültek fel. A jövőben kevésbé éri majd meg például felszerelni egy napelemet, mert hozzá viszonyítva ismét olcsóbb lett a vezetéken érkező áram. Kitolódik a megtérülési ideje az épületek felújításának vagy az áttérésnek korszerűbb fűtőberendezésekre. Így az eddiginél is kevesebben fognak majd ilyen beruházásokba belefogni.

Az alacsonyabb árak az energiafelhasználás növelésére ösztönöznek. Mivel Magyarország energiaellátása döntően importból történik, a „rezsicsökkentés” fokozza a jövedelmek kiáramlását az országból. Tehát éppen arra nem jó, amit a rezsicsökkentéssel állítólag meg akar akadályozni a kormány.

A rezsi tartós csökkentését nem az energiaárak és egyéb közüzemi díjak mesterséges leszállításával, hanem a hatékonyság javításával, illetve a takarékosság fokozásával, a pazarló fogyasztások megszüntetésével lehet elérni. (A pazarlás sokszor a pénzhiányból, kényszerűségből adódik, például többet kell fűteni, mert nincs pénz az épület szigetelésére.) Nagyrészt erre kellene fordítani az uniós és hazai támogatásokat. A gazdasági és egyéb szabályozókat pedig úgy kellene átalakítani, hogy azok minél hatékonyabb használatra, környezettudatos magatartásra és a hazai erőforrások alkalmazására ösztönözzenek. A korszerű, helyi erőforrásokra támaszkodó közszolgáltatásokkal a vásárlóerő helyben maradna, több munkahely jönne létre, és egyúttal a bérek jobban tudnák fedezni a megélhetési költségeket.

A földgáz háztartási ára (adók nélkül) egyes európai országokban 2013 első félévében (euró/GJ): epp.eurostat.ec.europa.eu

A villamos áram háztartási ára (adók nélkül) egyes európai országokban 2013 első félévében (euró/kWh): epp.eurostat.ec.europa.eu

Forrás: Levegő Munkacsoport