Környezetvédelmi termékdíj: durva emelkedés a láthatáron
A jelenlegi háromszorosára szándékozik emelni jövőre a különböző csomagolóanyagokat terhelő környezetvédelmi termékdíjakat a kormányzat. A díjtételek ilyen arányú növekedése több céget tönkretehet, s az árucikkek árában is megjelenik majd. Így a fogyasztók újabb áremelésekkel szembesülhetnek majd a kormányzat pénzéhsége miatt. Hozzáértők szerint az árnövekedés a fogyasztás visszaesésével jár majd, ez pedig kérdésessé teszi, hogy befolyik-e a remélt 50-60 milliárd forint a termékdíjból.
Óriási csapást mér a hazai csomagolóiparra, hogy a kormány jövőre többszörösére növeli a csomagolóanyagokra kivetendő úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat - állítják szakértők. Egyes társaságok "csak" az eddigi háromszorosát fizethetik majd a be jövőre a kormányzatnak a díjak megnövelése után. Akad azonban majd olyan hazai vállalat is, amelynek 82 százalékkal emelkedik az ilyen jellegű kiadása.
Ez pedig ahhoz vezet, hogy -
miután szinte minden termék valamilyen csomagolásban kerül az üzletekbe - így
az ára is majdnem mindegyik árunak növekedni fog. A csomagolást gyártó
vállalkozások ugyanis nem lesznek képesek "lenyelni" a termékdíjak
háromszorosára növekedését. A végfelhasználói árak újbóli emelkedése a
fogyasztás visszaeséséhez vezethet.
Ezért kérdéses, hogy az újonnan bevezetendő termékdíj rendszer összességében a
várt hatással lesz-e a kiskereskedelemi forgalomra és a költségvetés
bevételeire - vélik hozzáértők.
Az új termékdíj törvényt idén júniusban fogadta el a kormány, majd egy hónap
múlva már módosították is, ám hamarosan várható az újabb kiigazítása. A
jogszabály legtöbb rendelkezése 2012 januárjában lép majd életbe, mégpedig úgy,
hogy több, a csomagolási ágazatra, és ezáltal a vásárlókra nézve egyaránt
hátrányos változást tartalmaz. A legjelentősebb változás az lesz a
díjszedésben, hogy megszűnik az úgynevezett mentességi rendszer. Eddig azok a
vállalkozások, amelyek gondoskodtak a hulladékká vált csomagolások szelektív
visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról, azok hulladékkezelési díj (más néven
licenc díj) megfizetésével mentesültek a termékdíj alól. A hasznosítási díjakat
a tényleges költségek alapján határozták meg, a termékdíj viszont szankcionáló
célzatú, így lényegesen magasabb lesz a fizetendő összeg.
Az államkasszába eddig évente hozzávetőleg 20-25 milliárd forint termékdíj
folyt be (nem csak a csomagolásból, hanem az összes termékdíj-köteles cikk után
együttesen). A licencíjak további 10-15 milliárd forint kiadással jelentettek a
vállalkozóknak. A jövő évben azonban már legalább 49 milliárd forint bevételt
tervez a kormányzat, de a legújabb információk szerint már 60 milliárd forintra
emelkedhet a jövő évi bevételi terv. A bevétel-növekedés pedig csak akkor
következhet be, ha bővül a díjköteles termékek köre, vagy növekednek a
díjtételek.
Mindezek mellett megváltozik a csomagolószereket terhelő termékdíjak
beszedésének időbeli rendje is, emiatt a jelenleginél korábban kell majd
befizetni ezt a közterhet. Ezáltal növekszik az időtartam, ami a díj befizetése
és a gyártó, illetve forgalmazó bevételének a beérkezése között eltelik. Vagyis
a jelenleginél hamarabb és sokkal magasabb összeget kell majd befizetni a
társaságoknak. Ennek következtében - jegyezték meg hozzáértők - nem a jövő év
lesz idehaza csomagolási iparág válságból való kilábalásának az éve.
Mi több: egyes társaságokat a csőd közelébe is sodorhat a terheik drasztikus
növelése.
A nyári törvénymódosításkor az ipari csomagolás kategóriát nem szüntették meg,
pedig ennek a díjtétele magasabb, mint a normál csomagolásé, ami azért furcsa,
mert ez azt jelenti, hogy nagyobb terhet visel egy üdítőital-, gyümölcsital-,
vagy ásványvízgyártó, mint az a cég, amelyik például hasonló műanyagból készült
flakonba mosószert, vagy más vegyszert tölt - mondta lapunknak Folláth
Györgyné, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetője.
Csak híresztelésekből ismernek különböző számokat a díjemelés mértékéről.
Láttak ugyan egy tervezetet, de állítólag annak adatai már nem érvényesek -
hangsúlyozta Folláth Györgyné.
A chipsadóból a kormány 40 milliárd forintos bevételre számít, miközben az
élelmiszeriparnak tavaly az adózás előtti eredménye 2010-ben 52 milliárd forint
volt, és akkor még nem esett szó a környezetvédelmi termékdíj esetleges
emeléséről sem. A feldolgozóipar költségnövekedése áremelkedésekhez vezet,
amelyet a fogyasztók is megéreznek az ágazatban pedig létszámleépítésekre lehet
számítani - figyelmeztetett Folláth Györgyné. Különösen a műanyag csomagolású
termékeket sújthatja egy esetleges nagymértékű tarifaemelés, márpedig az
ásványvizek többségét ebbe a csomagolóanyagban értékesítik.
Az ásványvízgyártók és -forgalmazók igyekeznek kigazdálkodni, hogy ne kelljen a
fogyasztókra hárítani a termékdíj növekedést, és ne emelkedjenek a mostani
literenkénti 55-100 forintról az árak. Azonban az áfa és a termékdíj várható
növelését már biztosan nem tudják teljes mértékben "lenyelni" -
említette Bikkfalvi Istvánné. Míg 1990-ben 3,5-4 liter ásványvizet ivott
meg évente egy fogyasztó, addig mostanra ez a mennyiség elérte az évi 100
litert.
Korábban a termékdíjat visszaforgatták a hulladékgazdálkodásba, az
újrahasznosító ipar támogatására. Most úgy tűnik, a hulladékgazdálkodásban
eddig tevékenykedő nonprofit társaságok helyébe létrehozott állami Országos
Hulladékgazdálkodási Ügynökség nevű óriás szervezet finanszírozására fordítják
majd a környezetvédelmi termékdíjból befolyt összeget.
Forrás: maipiac.hu