EU: fizetnünk kell a hulladékirányelv miatt
Mire a bíróság döntene a szankcióról, addigra lesz Magyarországnak
hulladék törvénye, ezért a szankció okafogyottá válik — kommentálta
a hírt Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium
államtitkára.
Az európai uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye szerint
Janez Potocnik környezetvédelemért biztos elképzelései alapján a
szankció mértéke napi 15-67 ezer euró lenne.
Az átültetés késlekedése miatt tavaly januárban a bizottság még 23
uniós tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, de a
tagországok nagy része időközben eleget tett kötelezettségének -
derül ki a közleményből. Az említett négy tagállam mellett még
Belgium nem tájékoztatta Brüsszelt az irányelv átültetéséről: a
bizottság most Brüsszel esetében is továbblépett az eljárással, de
az csak a következő lépésként kerül(het) a bíróság elé. Németország
esetében pedig a végrehajtó testület még nem döntött arról, hogy
pert indít-e.
A hulladékokról szóló 2008-as uniós keretirányelv egyebek között
hulladékkezelési alapelveket vezet be, mint a szennyező fizet
elvet, és előírja azt is, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt a
hulladékképződés megelőzésére kell koncentrálniuk, majd -
sorrendben - az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és az egyéb
hasznosításra kell módot találniuk, hulladéklerakással pedig csak
legvégső lehetőségként élhetnek.
Az uniós irányelveket az előírt 2010. december 31-i határidőre
egyetlen uniós ország sem ültette át a maga jogrendszerébe —
vázolta a folyamatot Illés Zoltán. Magyarország azért késlekedett,
mivel a korábbi kormány által elkészített törvényjavaslat
szakmaiatlan volt, és szolgaian vette át az uniós szabályokat. Az
új kormányban a hulladékgazdálkodás a Vidékfejlesztési
Minisztériumhoz került, ahol Fazekas Sándor miniszter úgy döntött,
hogy előbb anyagilag kell megalapozni a hulladékgazdálkodást, ezért
2011-ben elkészült a termékdíj törvény.
A hulladékról szóló törvény január óta a parlament előtt van, de ki
kellett várni azt a 3 hónapot, amely alatt az EU reagálhat a
szövegre. Április elejéig három ország küldött véleményt.
Franciaország technikai jellegű módosítást javasolt, amit
beépítenek a törvénybe. Németország és Ausztria pedig azt
kifogásolta, hogy a hulladék közszolgáltatást — magyarul: a
szemétgyűjtést - a törvény többségi állami vagy önkormányzati
tulajdonban lévő társaságokra bízza. Ezzel kapcsolatban az
államtitkár kifejtette: az adott országok a saját cégeiket védik,
de maga a törvényjavaslat szövege nem ellentétes az uniós joggal. A
külföldi cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a
közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási
tevékenységet — például a feldolgozást - pedig minden korlátozás
nélkül végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami
vagy önkormányzati cégek végezték.
A parlament július végéig, vagy legkésőbb szeptemberben elfogadja
az új törvényt, amely átveszi az uniós előírásokat, így mire
döntene a bíróság, okafogyottá válik a kötelességszegés — fejezte
be a hír kommentálását az államtitkár.
A hulladékirányelvvel kapcsolatos öt döntés mellett az Európai
Bizottság számos más kötelezettségszegési ügyben határozott
szokásos havi jogsértési csomagjának keretében, a 27 közül összesen
19 tagállam ellen. A biztosok összesen 185 döntést hoztak, ezen
belül 38 esetben második szakaszba léptették az adott
eljárást.
Lengyelországot öt eljárás keretében is elmarasztalták, míg
Görögország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Spanyolország,
Nagy-Britannia 3-3 intést kapott. Az elmarasztalási kategóriák a
környezetvédelemtől energiaügyeken, bel- és igazságügyi kérdéseken,
valamint közlekedési és adótémákon át egészen egészségügyi és
fogyasztóvédelmi problémákig terjednek.
Olaszországot a bizottság szintén bíróság elé utalta, mert nem tett
eleget az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak.
A Görögország, Lengyelország és Portugália elleni egyik eljárás oka
az, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozás ott nem
felel meg az uniósnak. Litvánia és Lengyelország a bevándorlókat
feketén foglalkoztatók elleni szabályozás elégtelensége miatt
kapott figyelmeztetést, Nagy-Britannia pedig nem biztosítja
egyértelműen, hogy minden uniós lakos egyenlő jogokat élvezzen a
területén.
Hét tagország a sofőrökre vonatkozó szabályozással az uniós
munkaidő-irányelvet sérti, Belgiumban, Bulgáriában és
Spanyolországban pedig az adószabályok tartalmaznak bizonyos
diszkriminatív elemeket. Görögország aranyrészvény alkalmazása
miatt is intést kapott, Ausztria, Nagy-Britannia, Észtország,
Finnország és Svédország pedig azért, mert nem teszi kellően
nyitottá a versenyt az energiapiacon.
Az Európai Bizottság közleménye arra is emlékeztet, hogy az uniós
jogsértési ügyek 95 százaléka még a bírósági ítélet megszületése
előtt rendeződik.
Forrás: metropol.hu
