Kommunikációs útvesztőben a szemetesek
Egyelőre sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem a Belügyminisztérium nem segíti ki a részben a rezsicsökkentés miatt nehéz helyzetbe került, 106 településen 300 ezer ember hulladékát kezelő Zöld Híd Régió Kft.-t. A projektgazdák már az Európai Bizottságnál és az Európai Számvevőszéknél is bejelentették: önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni a korábban szerződésben vállaltakat.
Nyelvtanilag is nehezen értelmezhető indoklással utasította a vissza a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a 106 északkelet-pesti és nyugat-nógrádi településen 300 ezer ember hulladékát kezelő Zöld Híd Régió Kft. egyedi támogatási kérelmét.
Az indoklás szerint a cég „hulladéklerakási járulék tartozása meghaladja a közlemény alapján nem támogatható tételek levonásával fennmaradó és támogatható költséget”, ezért nem jogosult a rezsicsökkentés által okozott bevételkiesés és a nem várt kiadásnövekedés kompenzálására létrehozott állami keretből támogatásra. Erről még július 9-én Fazekas Sándor miniszter döntött.
A lakossági szolgáltató azért került nehéz helyzetbe, mert a tonnánként 6 ezer forintos hulladéklerakási járulék mellett a tranzakciós adó, a felügyeleti díj, az e-útdíj és ezzel párhuzamosan a díjemelés megtiltása, sőt tavalyi kismértékű csökkentése akkora lyukat ütött a költségvetésen, amelynek a befoltozására már a kötelezően képzendő amortizációs keretet is felélték. Áprilisban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszózta is az ország egyébként hetedik legnagyobb köztulajdonban lévő hulladékgazdálkodójának számláját. Akkor a kft. székhelyeként szolgáló Gödöllő polgármestere, Gémesi György levélben kért segítséget a miniszterelnöktől, a földművelésügyi és a belügyminisztertől. A Zöld Híd nemrég levélben közölte, hogy ráadásul a lakossági tartozások összege is elérte a félmilliárd forintot, így a nem fizető, az érvényes azonosítóval nem rendelkező ügyfeleik hulladékát már nem tudják elszállítani.
A szolgáltatónál már csak azért is értetlenül állnak az agrártárca napokban érkezett levele előtt, mert a pályázatot 2014-re vonatkozóan nyújtották be, tartozásuk pedig a lerakási járulékból ebben az évben keletkezett. „A Zöld Hídnak legkésőbb szeptember elsején törzstőke-emelést kellene végrehajtania több mint 610 millió forint értékben, ez pedig támogatás nélkül lehetetlen. Megoldás egyelőre a Belügyminisztérium rendkívüli önkormányzati keretéből sem várható. Oda a 106 településnek egyenként kellett volna benyújtania a támogatási kérelmet. Úgy tudjuk, mintegy 35 képviselő-testület megszavazta ezt, de vannak olyan önkormányzatok, ahol nemleges döntés született. Ha viszont nem fizeti be mindenki a rá eső részt, nincs értelme az egésznek” – mondta lapunknak Gyenes Szilárd, Gödöllő alpolgármestere, a Zöld Híd Régió Kft. projektvezetője, a társaság korábbi ügyvezető igazgatója. Ráadásul van már olyan önkormányzat, amelynek kérvényét a BM elutasította arra hivatkozva, hogy az nem a településsel, hanem egy gazdasági társasággal kapcsolatos fejlesztési igényt tartalmaz. Pedig májusban még a BM javasolta a településeknek, hogy igényeljenek támogatást ebből a keretből.
Gémesi György korábban azt mondta a Világgazdaságnak: ha a körülmények nem változnak, szeptembertől biztosan a katasztrófavédelem dolga lesz megoldani az érintett településeken a szemétszállítást. Ha ugyanis bárhol közszolgáltatás szűnik meg, a katasztrófavédelem kijelölő hatóságként lép közbe, és megkeresi azt a társaságot, amely alkalmas a feladatok ellátására. Szemétszállítás esetében ez tipikusan ugyanaz a cég, amely eredetileg is végezte a hulladék gyűjtését és kezelését, hiszen ez a tevékenység speciális eszközöket, felszerelést, eljárásokat és óvintézkedéseket feltételez. A hulladékgyűjtést végző emberek például rendszeresen kapnak oltásokat a szemétben előforduló fertőző betegségek ellen.
Gyenes Szilárdtól azt is megtudtuk, a Zöld Híd program ügyében már az Európai Bizottságnál és az Európai Számvevőszéknél is bejelentést tettek, ugyanis a projekt 50 százalékban közösségi támogatásból jött létre, a szerződéses kötelezettségeket pedig önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni. Az önkormányzati társulás egyébként a régi hulladéklerakók bezárásáért és biztonságba helyezéséért is sokat tett: 31 veszélyes lerakót számoltak fel vagy rekultiváltak mintegy kétmilliárd forint értékben.
„A legfontosabb vállalások egyike éppen a fenntarthatóság biztosítása. Ez kiemelt hazai érdek – véli a projektvezető –, hiszen a szándékok szerint az állam teljes egészében magyar kézbe venné a korábban külföldi cégek által működtetett hulladékgazdálkodást is.”
Forrás: vg.hu
