Kartonágyakon alszanak, és hulladékból készült érmekért küzdenek olimpikonjaink

  • 2021. július 22.
  • Viktor
Szerző: 

Több szempontból emlékezetes lesz a héten kezdődő tokiói olimpia. Ha pár éve valaki azt mondja nekünk, hogy a 2020-as olimpia elmarad, és a Tokió 2020-at 2021-ben fogják megrendezni a japán lakosság ellenszenvétől övezve, méghozzá üres nézőterek előtt, ahol a sportolók maguk akasztják a nyakukba az elnyert érmeket, biztosan bolondnak néztük volna őt. De azt is megmosolyogtuk volna, ha szentül állítja, hogy a világ mind a 18 ezer olimpikonja kartonágyakon tér majd nyugovóra, és készül a nagy mérettetésre.

Márpedig Tokió 2020 az első, igazán komolyan vehető környezetbarát olimpia. Nézzük csak a legfontosabb újításokat.

Hullámpapírokon gyűjtenek erőt

Nemcsak hogy kartonpapír ágyakon alszanak a versenyzők, köztük a 173 magyar induló is, hanem ezek személyre is szabhatók. Vagy a helyszínen kipróbálhatják, és jelezhetik, melyik konfiguráció a legkedvesebb nekik, vagy már korábban egy applikáción keresztül testre szabhatják az ágy méretét. A matracok újrahasznosított polietilénből készülnek, és modulárisak, ezért mindenki kiválaszthatja a számára legkényelmesebb matracformát is.

Persze 2021-ben semmiképpen nem beszélhetnénk környezetbarát szemléletről, ha csak egyszer lehetne ezeket az alváskellékeket használni. A 18 ezer ágyból 8 ezret a később megrendezendő paralimpián is felhasználnak majd. Ahogy a matracok anyagát is újrahasznosítják.

Felvetődhet, mennyire stabilak ezek a kartonágyak. Kibírják-e mondjuk a birkózó- vagy súlyemelőcsapat tagjainak éjszakai hánykolódását? Efelől nem lehetnek kétségeink, a hullámpapír már régóta bizonyítottan nagyszerű találmány, megfelelő geometriai elrendezésben akár még masszívabb is lehet, mint egy átlagos farostlemezes fekvőhely.

 

Nyomtatott dobogókra lépnek

Miután lezajlottak a versenysorozatok, a legjobbak a dobogó felé veszik az irányt. Most elmarad a nézők ovációja, a rituális kézfogás sorozat, robotasszisztensek sürgölődnek majd a helyszíneken, a sportolók pedig saját magukat tüntetik ki a kiharcolt éremmel.

Ám mindezt egy 3D-nyomtatással előállított dobogón teszik.

Már évek óta gyűjtik Japán-szerte az olimpiára szánt műanyagszemetet. Mostanra 24 és fél tonna műanyaghulladék gyűlt össze, amelyből könnyedén kinyomtatták mind a 98 pódiumot. Ezeket szintén modulárisra tervezték, tetszőleges méretben össze lehet őket állítani, akár szólóméretben, akár komplett focicsapatok számára.

 

Kikukázott medálokért küzdenek

Odáig még nem jutottunk, hogy kartonpapír vagy 3D műanyagból nyomtatott érmeket osztogassanak az olimpián. De odáig már igen, hogy az aranyat, ezüstöt és bronzot kidobott elektronikai hulladékokból nyerjék ki. Itt is országos gyűjtést rendeztek már két évvel ezelőtt, pazar eredménnyel: a kezdeményezésre 6,21 millió mobiltelefon és temérdek kis méretű elektronikai kütyü érkezett be, amely összesen majdnem 80 ezer tonnát nyomott, és 32 kilogramm aranyat, 3500 kilogramm ezüstöt és 2200 kilogramm bronzot tartalmazott. Ennyi nemesfém pedig már elegendő lett a következő hetekben kiosztandó 5000 medál elkészítéséhez.

Az elektronikai hulladék óriási probléma szerte a világon. Sokféle, nehezen semlegesíthető mérgező nehézfémmel szennyezik a környezet, méghozzá óriási mennyiségben. 60 ezer tonnányi közülük most jó helyre került.

Hamarosan kiderül, milyen lesz az olimpiai koszt, mert ha nagyon következetesek akarnak lenni a rendezők, akkor az algaételek fognak majd dominálni. Nem pedig a fehérjedús húsételek. A klímaváltozást okozó egyik főkolomposnak ugyanis a húsfogyasztást és az állattenyésztést tartják. Mondjuk meglehetősen nehéz lenne elvárni rizsen és algán tartott sportolóktól kimagasló eredményeket, netán világrekordokat.

Forrás: index.hu