Civil egyeztetés

A Reflex Egyesület által megnyert KEOP pályázat keretében a délelőtti egyeztetésen a papírhulladékokról, a hazai papírgyárak bezárásáról, az újrapapír környezeti előnyeiről, elterjedésük akadályairól és lehetőségeiről, az iskolai újrapaír használatról, míg délután a címzett és címzetlen reklámküldeményekről, fogyasztói szokásokról, a levélreklámok okozta környezetterhelésről és a DM levelek okozta fogyasztóvédelmi kérdésekről folyt a diskurzus. 

Hazánkban éves szinten körülbelül 800 ezer tonna papírhulladék keletkezik, melynek visszagyűjtési arányát a 2009-es 13 %-ról 35 %-ra kell emelni 2014-re, ezzel párhuzamosan kívánatos az újrafeldolgozásra alkalmas hazai kapacitások fejlesztése. A mértékadó szakirodalmi cikkek szerint a rendszerváltás kori 55 kg/fő papírfelhasználás mára éves szinten 80-90 kg/főre nőtt – de ezzel még mindig az európai átlagfelhasználás alatt van. Az irodai papírok tekintetében 150-200 ezer tonnát tehet ki a külföldről behozott mennyiség, melyből az újrahasznosított papír arányát ma 4-5 %-ra becsülik. Az újrapapír termékek nem fából, hanem papírhulladékból készülnek. Vagyis minden tonna „újrapapírral” megmentünk 17 fát, és hasznosítunk 27 m3 hulladékot - miközben a hagyományoshoz képest jelentősen kisebb környezetterhelést okozunk.

A papír a tanulók legfontosabb „munkaeszköze” - az iskola (mint intézmény és mint közösség) ilyen szempontból jelentős papírfelhasználó és hulladéktermelő. Az újrapapír (vagy recycling) papírtermékek iskolai jelenlétének, mindennapos használatának mind környezeti, mind pedagógiai szempontból kiemelkedően fontos a szerepe. Környezetvédelmi szempontból ezért kívánatos lenne a papír valós (ökológiai) értékének tudatosítása, a megelőzés (takarékosság) fontosságának tanítása és folyamatos szelektív visszagyűjtésének gyakorlása.

A címzetlen levélreklámok (a postaládákba gyömöszölt ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok) a direktmarketing (DM) kategóriájába tartoznak. Az egyre jelentősebb mennyiségben jelentkező, kéretlenül érkezett reklámküldemények azonban a lakosság egy részénél egyértelműen ellenszenvet vagy rossz lelkiismeretet váltanak ki (a postaládák teletömködése, rendetlen szétszórása, kényszerű kezelése okán, vagy a papírgyártás ismert környezeti terhelése miatt). Megoldásnak itt nem az utólagos szelektálást, hanem a megelőzést tartják. A háztartásban keletkező hulladékok meghatározó része a fogyasztók döntések következményeként (a vásárolt termékek elfogyasztása, elhasználása után) keletkezik. Ezeket a fogyasztók elkerülhetetlennek tartják és mennyiségüket a szelektív gyűjtés igénybevételével igyekeznek csökkenteni.

A levélreklámok elsődleges problémája a papírgyártás okozta környezeti terheléshez kapcsolódik és ahhoz, hogy – függetlenül attól, hogy hasznosult-e vagy sem- rövid időn belül elveszti aktualitását – és hulladékká lesz. Nem vitatva a reklámküldemények eredeti rendeltetését (fogyasztói tájékoztatás) a „szemétposta” témája kedvező alkalmat nyújt az ökológiai összefüggések közvetítésére és a tudatos fogyasztói magatartási formák gyakorlására. Ehhez azonban széleskörű (internetes) ismeretterjesztésre és a kéretlen küldemények elleni jogi és nem jogi védekezési lehetőségek biztosítására van szükség.

Forrás: Reflex Egyesület

KEOP-6.1.0/B/11-2011-0020 A környezeti tanácsadás fejlesztése
a Nyugat-Dunántúlon fókuszban a hulladékcsökkentés lehetőségeivel