A fenntartható fogyasztás és összefüggései

A fenntartható fogyasztás definíciója, problémái

A fenntartható fogyasztásra számos definíció létezik, rövid meghatározásában úgy mondhatnánk: a jelen fogyasztási igényeink kielégítése anélkül, hogy ezzel megakadályoznánk a jövő nemzedékeit abban, hogy ők is megtehessék ugyanezt. Napjaink fogyasztási szokásai hosszú távon fenntarthatatlanok. Ennek egyik oka, hogy az egyéni fogyasztás folyamatosan növekszik a fejlett térségekben, míg a fejlődő országok lakói jóval kevesebbhez jutnak hozzá, mint amire szükségük lenne. Ugyanakkor, amíg a fogyasztás tekintetében a fejlődő országok példaként a fejlett országokat tartják, addig a fejlett országok nem szívesen mondanak le a már jól megszokott fogyasztási szokásaikról és nem szívesen csökkentik azt. A probléma megoldásaként látszólag elég lenne csupán a fejlett térségek fogyasztását csökkenteni és a megtermelt, de fel nem használt javakat a fejlődő országokba eljuttatni, egyenletesebbé téve így a fogyasztás eloszlását. A fogyasztás csökkentésétől azonban félnek mind a közgazdászok, mind a politikusok. Az alapvető gondolkodás szerint a fogyasztás növekedése magasabb életszínvonalhoz és kiegyensúlyozottabb gazdasághoz vezet. Ha a fogyasztás hirtelen növekszik, vagy csökken, nagymértékű változásokat eredményez a gazdaságban. Ugyanakkor a politikusok keze is megvan kötve, hiszen bár ehhez rendelkezésre állnának a megfelelő jogi, gazdasági és kommunikációs eszközök, senki nem fog támogatni egy olyan kormányt, mely a fogyasztás csökkentése mellett kampányol. Éppen ezért is a fenntartható fogyasztás egy rendkívül komplex téma, melyben szerepet vállal a politika, a közgazdaságtan, a környezetvédelem, és a marketing tevékenységek, melyek vásárlásra ösztönöznek minket.

A fenntartható fogyasztás eszközei és az egyén szerepe

A fenntartható fogyasztás eszközeit három szintre különíthetjük el egymástól. Ezek a szintek: az állami és vállalati eszközök, melyek kiszolgálják az egyén szintjét. Globális szinten, Magyarországon az állam és a kormány intézkedéseit értjük. Az állam eszközrendszerei közé tartozik a közoktatás, az állami támogatások és a zöld beszerzés. A közoktatás segítségével környezettudatosságra tanítható a jelen és a jövő generációja. Az állami támogatások segítségével az állam képes segíteni a vállalatokat, helyi termelőket és a háztartásokat abban, hogy minél több, a környezet megóvása érdekében tett megoldást tudjanak beépíteni a termelésbe, energia előállításba. Beavatkozhat az állam adókkal, és büntetésekkel, mellyel a szennyező szervezeteket bünteti, elérve ezzel, hogy a vállalatoknak érdekükben álljon felhagyni a környezetterhelő tevékenységekkel.

Az állam és a kormány eszközrendszereként fontos még megemlítenünk a zöld közbeszerzés kérdését is.

A kormányzat részéről egyre erősebb a környezetbarát beszerzés iránti igény. Ennek egyik oka Európai Unió ez irányú sürgetései, másik oka pedig, hogy a jogszabályok segítik ezeknek alkalmazását. A jogszabályok betartása azonban még nem kötelező érvényű. A vállalatok kínálhatnak olyan környezetkímélő termékeket, valamint szolgáltatásokat, melyek nem csak, hogy környezet kímélőek, de kellő felvilágosítást is adnak annak környezetbarát jellegéről, ezért nagyon fontos tehát, hogy egy vállalat termelési folyamata is környezettudatos legyen, az állam és a kormány pedig támogassa ezeket a termelési folyamatokat.

 Amíg az állam feladata támogatni azokat a vállalatokat, melyek termelésükkel és marketing tevékenységeikkel a környezetkímélőbb termékek irányába terelnek bennünket, észre kell vennünk, hogy a globális problémák megoldásában milyen nagy jelentősége van az egyén fogyasztásának, hiszen ez az alapja minden folyamatnak, amely az embert körülveszi. Amit megveszünk, azt támogatjuk. Amíg megvesszük azokat a termékeket, amiknek jelentős környezetszennyező hatásai vannak, azzal azt üzenjük a vállaltoknak, hogy nem szükséges változtatniuk.

 Azonban, ha a fogyasztók választásuk során jobban preferálnak egy olyan terméket, ami kevésbé környezetterhelő, kevésbé vegyszerezett, akkor a vállalatoknak nem hagynak túl sok lehetőséget, lépniük kell, és ki kell, hogy szolgálják az újabb keresletet. A keresletet pedig mi, fogyasztók határozzuk meg. Tehát összességében azt mondhatnánk, hogy a fogyasztók a pénzükkel szavaznak. A fenntartható fogyasztás tehát nem csak fogyasztás csökkentéséről szól, hanem törekszik arra is, hogy a fogyasztói szokásokat megváltoztassa mind a vállalatok, mind pedig az állam segítségével, és egy új tartós fogyasztási értékrendet tudjon kialakítani.

forrás: greenfo

http://greenfo.hu/hirek/2016/05/15/a-fenntarthato-fogyasztas-es-osszefuggesei