ESG után EPR: újabb varázsszó, ami közelebb hozhatja a körforgásos gazdaságot
Hamarosan érkezik a kilencvenes években bevezetett környezetvédelmi termékdíj nagytestvére, az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség, ami gyökeres változásokat hozhat a hazai hulladékgazdálkodásba. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától a termék előállítója felel azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen – az erre vonatkozó törvények szükséges módosítását pedig már az Országgyűlés is elfogadta.
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR, azaz extended producers responsibility) alapvetése, hogy a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés – tehát a begyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás – mind a gyártók és a termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége kell, hogy legyen. A magyar hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is az EU-irányelv alapján indult útnak: az Országgyűlés már elfogadta azokat az alapvető törvényi változásokat, amelyek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét. Bár a részleteket tartalmazó kormányrendeletet még nem ismerjük, az érintett vállalatok nagy változásokra számíthatnak, melynek része az új fizetési kötelezettség is.
Az új irányelv a fogyasztói társadalom egyik legalapvetőbb problémájára vezet vissza: mihez kezdjünk azzal a temérdek hulladékkal, amit megtermelünk, és ki a felelős ezeknek az ártalmatlanításáért? Abban mindenki egyetért, hogy a kommunális hulladékot a lehető legbiztonságosabban kell kezelni, ez azonban nem terhelhető kizárólag a kukásokra. Sajnos a mai hulladékkezelési gyakorlat korántsem tökéletes: a szeméttelepek nem oldják meg az összes problémát, hiszen nem veszik figyelembe a hulladék költségeit, és nem tekintenek rá erőforrásként sem. A lerakók többsége a befogadóképesség határán egyensúlyoz, és jelentős terhet rónak a környezetükre is – elég csak a víz- és talajszennyezésükre gondolni.
Az újrahasznosítás már előrelépés a környezetvédelem szempontjából, hiszen a szelektíven gyűjtött hulladéktípusokból vadonatúj termék készül. Az eljárás, ha fel nem is számolja, de csökkenti a környezetterhelést, és visszafogja az energiapazarlást. Még ennél is komolyabb előrelépést jelent a körforgásos szemlélet, melynek során a felhasznált nyersanyagok száz százaléka újrahasznosul, így a biológiai és a műszaki komponensek egyaránt visszakerülnek a körforgásba.
Ki viszi át a Szemetet?
A hulladéktermelésben mindannyian részt veszünk, az egész társadalom közös felelőssége tehát, hogy a szemetünkkel mi történik. Jelenleg úgy pazaroljuk a Föld erőforrásait, mintha kiapadhatatlanok lennének: a megvásárolt élelmiszerek fele a kukában köt ki, a félévente cserélt elektronikai árucikkeink a szemétlerakóban végzik, a szelektív hulladékgyűjtést pedig még mindig sokat úri huncutságnak tartják. Az előrejelzések szerint 30 év múlva 30 százalékkal többet fogunk szemetelni: világos tehát, hogy a meglévő rendszeren változtatni kell, és a változás nem halogatható tovább.
Bár a lakossági erőfeszítések is rengeteget számítanak, ez önmagában nem elég ahhoz, hogy eltüntessük a bolygónkat betemető hulladéktömeget. Ahhoz a nagyvállalatok kezdeményezésére, szerepvállalására is szükség van. Az EPR rendszere egy lépéssel közelebb vihet minket a körforgásos gazdaság koncepciójához, és ami még fontosabb: határozottan állítja, hogy ennek megteremtése mindannyiunk közös felelősség
Forrás: Greenfo/chikansplanet.blog.hu/VG-PÁHOLY
