Envienta Projekt
A javak felhalmozása, a birtoklás vágya, a jól fizető, de lélekölő munka hajszolása, az anyagi jólét előnyben részesítése a személyes jólléttel szemben – még mindig sokan hiszik, hogy közelebb visz a boldog, kiegyensúlyozott élethez. Pedig a hatás épp ellentétes.
A gazdasági válság óta világszerte egyre többen vetik fel a kérdést: vajon valóban a pénz a boldogság forrása? Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a fogyasztói társadalom nem az emberiség jólétét, hanem egyes emberek (cégek) javát szolgálja, mi pedig elfogadjuk, hogy “ez a dolgok rendje”, hiszen az egyén csak apró fogaskerék – és mint ilyen, könnyen pótolható, ezért jobb, ha kérdések helyett inkább alkalmazkodik. Folyamatosan versenyzünk, azonban már nemcsak a kollégáinkat, a konkurenciát kell legyőznünk, hanem az időt is. A klímaváltozás, természeti erőforrásaink kimerülése egyre csökkenti – nem hogy a boldog élet reményét, de – bármilyen élet esélyét a Földön.
Szerencsére e veszélyt világszerte egyre többen érzik és ki-ki a maga értékrendje, világképe alapján próbál ellene fellépni. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a problémákat nem lehet megoldani azokkal az eszközökkel, amelyek azt okozták. Paradigmaváltásra van szükség, méghozzá gyorsan.
A projekt alapját Jacque Fresco erőforrásra alapozott gazdasági elképzelése adta, amely egy adott hely adottságait elemezve olyan élettereket alakítana ki, amely ellátja lakóit megfelelő lakhellyel, élelmiszerrel és ivóvízzel. A Venus Project hatalmas népszerűségnek örvend az alternatív gazdaság hívei között, hiszen a technológia jelenlegi fejlettsége elegendő ahhoz, hogy új alapokra helyezve létrehozzunk egy valóban boldog társadalmat. Ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a gazdasági és a társadalmi élet alapját a közösségek adják.
Az Envienta Projekt megálmodói szerint a technológia olyan mértékű fejlődésen esett át az elmúlt évtizedekben, hogy segítségével megvalósítható egy teljesen új, megosztásra épülő társadalom. Az erőforrás alapú gazdaság ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenlegi elavult gazdasági modelltől elszakadva, több önmagát irányító és saját szükségleteit kielégítő közösség jöjjön létre. A technológia egyes területei, mint a megújuló energia felhasználása, a 3D nyomtatás, vagy az alternatív – hidropóniás, aeropóniás – meződgazdaság új kaput nyithat a teljes, vagy a legalább részbeni önellátás felé.
Szerintük a gazdasági ingadozások, a szükségtelen logisztikai lépések és az állandó pénzbeli függőség kikerülhető egy újszerű, közösségi alapú gondolkodással, mely elvezethet egy boldogabb társadalom kialakulásához.
Igen ám, de a legtöbb fenntarthatóságot szolgáló technológiai innováció nemhogy a lakosság, de a cégek számára is elérhetetlen, hiszen a szabadalmakat jegyző vállalatok féltve őrzik azokat.
Marcin Jakubowski Nyílt Forráskódú Gazdálkodás nevű kezdeményezése lehetővé teszi, hogy adott gépek, szerkezetek otthoni környezetben is előállíthatóak legyenek ingyenesen megosztott tervrajzok alapján.
Az Envienta modell különlegessége abban rejlik, hogy nyílt forráskódú: terveit szabadon és ingyenesen lehet letölteni és felhasználni!
Habó Péter, a projekt megálmodója mesélt a csapat egymásra találásáról: Habó Péter“Képzelj el pár magyar barátot Európa különböző szegleteiben, akik szinte egyszerre jutnak el ugyanarra a következtetésre, miszerint a jelenlegi gazdasági berendezkedés egy olyan gyufaszálakon álló hatalmas torony, melyet már csak a légüres térből megalkotott pénzalapú elszámolás tart életben.
Egy megújuló energiaforrás energetikusi képzés adta a motivációt, hogy elindítsam az Envienta Projekt ősét, egy közösségi finanszírozású naperőműtelepet.
Amikor a barátaimnak felvázoltam az ötletet, azonnal éreztük, hogy ez a történet itt nem érhet véget. Több hónapon át tartó egyeztetést, bővítést, szakmai számítást követően született meg a jelenlegi Envienta Projekt ötlete.
A csapat tagjai korábban olyan területeken dolgoztak (média, építészet, energetika stb.), ahol nem volt nyitottság arra, hogy szakmai és szemléletbeli változást indítsunk el, ezért úgy gondoltuk, mi magunk fogjuk modellezni és szemléltetni azokat a már rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket, amelyeknek aztán mindenki a részese lehet.”
Így született meg első állomásként egy olyan önfenntartó lakóhely terve, amely alkalmas száraz, félsivatagos helyek ellátására is (humanitárius, migrációs és klímaváltozási okokból). A projekt – ha minden a tervek szerint alakul – fizikailag Gran Canaria szigetén valósul majd meg
Miért épp ott?
“A csapat egyik fele – egy házaspár – már évek óta a Kanári-szigeteken lakik, ahol számos szigorú környezetvédelmi szabályozás van érvényben. Mivel tudtuk, hogy El Hierro szigete (a Kanári-szigetek legkisebb tagja) energiaellátásában hamarosan teljesen önellátóvá válik, ezért úgy gondoltuk, hogy az ottani önkormányzatok érdeklődésére tarthat számot a kezdeményezésünk.
A következő mérföldkő az volt, amikor 2015 elején sikerült egyezségre jutnunk egy helyi családdal, akik felajánlottak egy földterületet a projekt sikere érdekében. Ez a telek a turisták által leglátogatottabb Gran Canaria szigetén van” – magyarázza Péter.
Ezen a ponton az ügyintézés, a helyi szervekkel való egyeztetés és a közös munka érdekében ő is úgy döntött, hogy a szigetre költözik.
Az ötlet végül valóban pozitív fogadtatásra talált az ottani önkormányzatnál, bár néhány pontja még kidolgozásra szorul, főleg ami a hidropóniás, aeropóniás termesztést illeti, hiszen a szigeten nagyon jó minőségű a termőföld. Ugyanakkor Gran Canaria déli részén számtalan olyan folyó- és patakmeder húzódik, amelyben már évek óta nem csordogál víz. Az aeropónia erre is megoldást jelentene, hiszen ezzel a növénytermesztési módszerrel minimális vízfelhasználással, többszörös terméshozam érhető el.
Az Envienta Projekt csapata tisztában van azzal, hogy magyar fülnek idegenül és gyanúsan hangozhat a helyszínválasztás, de minden tervrajzot, tapasztalatot, ötletet teljesen ingyenesen elérhetővé tesznek, amit aztán bárki szabadon felhasználhat a világ bármely pontján, az adott éghajlathoz, szükségletekhez igazodva. A kivitelezést ugyan megnehezíti, hogy a legújabb fejlesztéseknek csak kis százaléka nyílt forrású, de Péterék szerint már így is sokféle gép, megoldás készíthető el az eredetihez hasonló változatként – negyed annyi költségből.
Persze, Gran Canarián sincs “kolbászból a kerítés”, civil szervezetként nekik is szükségük lesz bevételre - "és nem profitra!" - hangsúlyozza Péter - a mintaprojekt megvalósításához.
Doró Viki
Forrás: recity.hu