Az újrahasznosítható nyersanyagok kivitele 2024-ben csökkent az EU-ban
2024-ben az újrahasznosítható nyersanyagok – amelyek magukban foglalják az újrahasznosítható hulladékokat, valamint az egyéb másodlagos nyersanyagokat (melléktermékeket) – kivitele az EU-ból az EU-n kívüli országokba 35,7 millió tonnát tett ki, ami 8,2%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.
2023 rekordév volt az újrahasznosítható nyersanyagok exportja tekintetében, mivel a mennyiség elérte a 38,9 millió tonnát, ami az elmúlt két évtized legmagasabb értéke. Bár a kivitel 2024-ben csökkent, a mennyiség még így is 58,5%-kal magasabb volt, mint 2004-ben (+13,2 millió tonna).
Eközben az újrahasznosítható nyersanyagok behozatala az EU-n kívüli országokból az EU-ba 2024-ben 46,7 millió tonnát tett ki, ami 7,0 millió tonnás növekedést jelent 2023-hoz képest (+17,5%). 2004-re visszatekintve a behozatal 7,2%-kal nőtt (+3,1 millió tonna).
2024-ben a fémek exportja 19,0 millió tonnát tesz ki, ami az összes újrahasznosítható nyersanyag exportjának több mint fele (53,3%). A második legnagyobb kategória a papír és karton (5,5 millió tonna; 15,3%), majd a szerves anyagok (4,4 millió tonna; 12,2%).
Az EU-ba irányuló behozatal tekintetében a legnagyobb kategória a szerves anyagok (28,4 millió tonna) volt, amely az összes újrahasznosítható nyersanyagimport 60,7%-át tette ki. Ezek elsősorban az élelmiszeriparból származó hulladékok. A lista élén a szójaolaj-kivonásból származó olajpogácsa és egyéb szilárd maradékanyagok behozatala áll. A második legnagyobb kategória az ásványi anyag volt 6,8 millió tonnával (14,5%), amelyet a fém követett 6,3 millió tonnával (13,5%).
Ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is Törökország volt az újrahasznosítható nyersanyagok uniós exportjának első számú célországa, 12,3 millió tonnás mennyiséggel. A második célország az Egyesült Királyság (3,8 millió tonna) volt, amelyet India (3,1 millió tonna), Egyiptom (1,8 millió tonna) és Svájc (1,6 millió tonna) követett.
Az újrahasznosítható nyersanyagok uniós importja 2024-ben elsősorban Brazíliából (9,8 millió tonna), Argentínából (7,8 millió tonna), az Egyesült Királyságból (4,5 millió tonna), Ukrajnából (4,2 millió tonna) és Indonéziából (2,4 millió tonna) származik.
Eközben az újrahasznosítható nyersanyagok behozatala az EU-n kívüli országokból az EU-ba 2024-ben 46,7 millió tonnát tett ki, ami 7,0 millió tonnás növekedést jelent 2023-hoz képest (+17,5%). 2004-re visszatekintve a behozatal 7,2%-kal nőtt (+3,1 millió tonna).
2024-ben a fémek exportja 19,0 millió tonnát tesz ki, ami az összes újrahasznosítható nyersanyag exportjának több mint fele (53,3%). A második legnagyobb kategória a papír és karton (5,5 millió tonna; 15,3%), majd a szerves anyagok (4,4 millió tonna; 12,2%).
Az EU-ba irányuló behozatal tekintetében a legnagyobb kategória a szerves anyagok (28,4 millió tonna) volt, amely az összes újrahasznosítható nyersanyagimport 60,7%-át tette ki. Ezek elsősorban az élelmiszeriparból származó hulladékok. A lista élén a szójaolaj-kivonásból származó olajpogácsa és egyéb szilárd maradékanyagok behozatala áll. A második legnagyobb kategória az ásványi anyag volt 6,8 millió tonnával (14,5%), amelyet a fém követett 6,3 millió tonnával (13,5%).
Ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is Törökország volt az újrahasznosítható nyersanyagok uniós exportjának első számú célországa, 12,3 millió tonnás mennyiséggel. A második célország az Egyesült Királyság (3,8 millió tonna) volt, amelyet India (3,1 millió tonna), Egyiptom (1,8 millió tonna) és Svájc (1,6 millió tonna) követett.
Az újrahasznosítható nyersanyagok uniós importja 2024-ben elsősorban Brazíliából (9,8 millió tonna), Argentínából (7,8 millió tonna), az Egyesült Királyságból (4,5 millió tonna), Ukrajnából (4,2 millió tonna) és Indonéziából (2,4 millió tonna) származik.
Forrás: dontwasteit.hu
