Álmodjuk tovább Országh József országát!

  • 2020. november 19.
  • Enikő
Ezt a pár sort egy olyan ember munkásságának kívánom szentelni, aki – mint sok más magyar tudós – eredményeivel jóval megelőzte korát. Ahogy ez lenni szokott, forradalmi felismeréseit, a fenntartható és egészséges ivóvízellátással kapcsolatos alternatív tudományos munkáját a politikai és gazdasági döntéshozók minduntalan félresöpörték, a vízkezelési témájú rendezvényre egy idő után nem is hívták, holott az általa hirdetett fenntartható vízgazdálkodás az egész világ vízellátásával kapcsolatos problémáira megoldást kínál.

Országh Józseffel nem is az volt a legnagyobb „probléma”, hogy független kutatóként elméletei összeegyeztethetetlenek voltak a ma elfogadott módszerekkel, hiszen a törvényi szabályozás által könnyen el lehet gáncsolni az alternatív megoldásokat. Jó példa erre az a belgiumi eset, amely során hatósági úton tiltották meg egy városrész közösségének, hogy a Teleső rendszert önköltségen kiépítsék.

 

Nagyobb „gond”, hogy olyan megoldást kínált az Európa-szerte alkalmazott, de fenntarthatatlan ivóvízellátás és szennyvízkezelés helyett, amely alkalmazása a már szabadalmaztatott műszaki megoldásokkal ellentétben egyszerűbb és hatásosabb, de mindenekelőtt olcsóbb.

 

A haszonorientált vállalatok ugyanis nem érdekeltek abban, hogy a háztartások vízellátása csekély befektetést követően teljesen önállósodjon, hiszen ezáltal a víztisztításban és csatornázásban érdekelt cégek jelentős profittól esnének el.

 

Ki is volt Országh József professzor? A Műegyetemre járt, de az ’56-os szabadságharcban való részvétele okán, félbehagyva tanulmányait menekülnie kellett az országból. Belgiumban telepedett le, Brüsszelben diplomázott, majd a kémia tudományok doktoraként tudományos kutatásait az Université de Mons-Hainaut-n végezte. A belga kormány megbízására Kongóban egy műszaki egyetem újjászervezését irányította, ahol megtapasztalhatta a vízhiány okozta valós problémákat. Belgiumba való visszatérését követően a mons-i egyetem természettudományi és orvosi karán elektrokémiát tanított. Tizenhárom éven keresztül tagja volt Vallónia Vízügyi Kormánybizottságának, valamint egyik alapítója az Ivóvíz Magyarország Alapítványnak is.

országh józsef

Holisztikus gondolkodása, amely nem a kényelmét és önző érdekeit előtérbe toló embert, hanem az élővilágot, mint egységet – amelynek az ember része és nem ura – helyezte a középpontba, így látta meg az összefüggéseket a vízhiány, a talaj televénytartalmának vészes fogyása, a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedése, a vegyi mezőgazdaság hatásai között és mindezekre együtt kínált megoldást.

 

Felhívta a figyelmet a zöldenergia termelésének veszélyére, amely – ellentéten a hiedelmekkel – nemhogy csökkentené a természeti károkat, de az aktív élőanyag elégetése következtében hozzájárul a klímaváltozáshoz.

 

A fenntartható vízgazdálkodás mellett tudományos megalapozottságú megoldásokat kínált az ipari állattenyésztés által termelt hígtrágya helyes kezelésére, a cellulóztartalmú ipari hulladékok és melléktermékek hosszú távon is fenntartható értékesítésére, valamint a súlyosan szennyezett régi ipari létesítmények földjeinek a megtisztítására egyaránt.

 

Egy olyan világban, amelyet Országh József és még sokan – többek között Jean Pain és a magyar származású Paul Moray – álmodtak, a lakosság által termelt, úgynevezett feketevíz nem hulladék. A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítás a humuszképző szerves alapanyagok molekulaszerkezeteinek szétrombolásával a talajt és az élővilágot egy nélkülözhetetlen erőforrástól fosztja meg. A megfelelő kezeléssel óriási mennyiségű humuszképző mezőgazdasági szerves adalék jöhetne létre, amelyet a kizsákmányoló mezőgazdasági termelés miatt jelenleg műtrágyákkal helyettesítünk. A megfelelő televény visszaállításával az öntözés is kiváltható volna, amely következtében a vízbázisok most folyamatosan ürülnek. Víztisztító állomások helyett alomátitató és komposztkészítő telepek üzemeltetésével pedig viszonylag könnyen el lehetne érni, hogy a folyókba többé ne kerüljön szennyvíz.

 

A klímaváltozás hatásainak tanulmányozására azonban jelenleg több pénzt költenek, mint amennyit az új módszer elindítása igényelne.

 

Ezzel a decentralizált magyar technológiával Magyarországon is milliárdeurós nagyságrendű költségmegtakarítást lehetne megvalósítani, magasan hatásosabb környezetvédelmet biztosítva – olvashatjuk Országh professzor honlapján.

 

Nem kisebb jelentőségű az esővíz felhasználására kidolgozott rendszere, amelyet már családok százezrei használnak, de széles körű alkalmazásával, csekély befektetésekkel az egész Föld lakossága megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez juthatna.

 

Fontos megjegyezni, hogy egyre több megfigyelés igazolja, hogy a jelenleg ivóvíznek minősített víz fogyasztása, használata bizonyos esetekben hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. Ezzel szemben az élő természet körforgásából kivont Országh-féle, többszörösen ülepített és szűrt esővíz valóban – ahogy a professzor is nevezte – éltető víz.

 

Országh József nemrég eltávozott ebből a világból, de itt hagyta nekünk saját forrásaiból végzett kutatási eredményeit, részletes javaslatait, amelyek alapján bárki képes megvalósítani a vízönellátást. Már elindult a tudatossá válás folyamata, amely során egyre többen igyekeznek kivonni magukat a fogyasztói társadalom által diktált trendek alól és egy természetesebb, egészséges, a környezettel együttműködő életmód felé orientálódnak. Ebbe a folyamatba illeszkedik Országh József elképzelése, amelynek megvalósulásáért mindenkinek tennie kell, hogy ne csupán utópia legyen a jövő, amelyben az ember nem a természet ellen küzd, hanem harmóniában él vele, ahogy egykor elődeink is tették.

 

forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/almodjuk-tovabb-orszagh-jozsef-orszagat-...