Az elemzés célja a csomagolási alternatívák környezeti teljesítményének vizsgálata és összehasonlítása, támogatva ezzel a cég jövőbeni döntéseit és nem utolsó sorban a sokak által vitatott termékdíj rendszer tükrében szerette volna világosabban látni a vállalat az általuk okozott környezeti terheléseket. Ehhez az életciklus-elemzés módszerét használtuk fel. Az elemzés alapját a funkcionális egység, azaz az elemzés konkrét tárgya adta, amely ebben az esetben a piacon leggyakoribb kiszerelés, a közkedvelt prémium sör fél litere volt.

Vizsgálatunk kitért a sör csomagolására használatos fél literes visszaváltható zöld üvegre, a 0,33 literes egyutas zöld üvegre és a fél literes alumínium dobozra. A rendszerhatárok megválasztásánál az elemzés célját és a hozzáférhető adatokat is figyelembe vettük. A nyersanyagoktól az alapanyagok előállításán át a töltésig és a kiszállításon keresztül a fogyasztás után keletkező hulladékok kezeléséig és visszaforgatásáig figyeltük és számszerűsítettük a rendszerbe bemenő anyagokat, energiát és a rendszert elhagyó kibocsátásokat, hulladékot. Az adatokat minden esetben a vizsgált termékre, azaz fél liter sörre és annak csomagolására alakítottuk ki. A szállítást az alapanyagok beszállításánál és a termék nagykereskedelmi láncolatba történő kiszállításánál tudtuk figyelembe venni, a kiskereskedelembe illetve fogyasztóhoz való eljutásról nem voltak információink. Az elemzést a holland fejlesztésű, a gyakorlatban a leginkább elterjedt SimaPro szoftverrel és az Ökoindikátor 95 módszerével végeztük el. A szoftver azon túl, hogy segít a betáplált adatok összegzésében, kiterjedt adatbázissal rendelkezik, amely tartalmazza az egyes gyártási folyamatok, lépések, szállítási módok stb. input és output adatait is, azaz pl. az egy fél literes színes üveg előállításához szükséges energia és alapanyag mennyiségeket vagy pl. a termék egy tonnájának adott teherbírású gépjárművel egy km-re történő közúti szállításának gázolaj igényét és a kibocsátásokat. Az említett Ökoindikátor módszer pedig abban segíti az elemzés elvégzését, hogy az input és output adatokat kapcsolja össze egy háttérszámítás alapján az általuk okozott környezeti hatásokkal, problémákkal. Ezek közül a módszer figyelembe veszi az üvegházhatás, az ózonszint csökkenés, a téli és nyári szmogok, a savasodás, az eutrofizáció, a nehézfémek, a karcinogenitás, a peszticidek, az energiafelhasználás és a szilárd emissziók problémáját. Mindezen területeken okozott környezeti terheket a módszer összesíti és egy ökoindikátor pontba sűríti, amelynek nagysága egyenesen arányos a vizsgált termék által okozott környezeti terhekkel.

A vizsgálathoz felhasznált adatok elsősorban a vállalattól, másodsorban a beszállítóktól, a hiányzó adatok a szoftver adatbázisából és irodalmi forrásokból származnak.

Az elemzést elkészítettük egy útra, azaz fél liter sör egyszeri csomagolására, melynek végén a csomagolóanyag hulladékként kerül ártalmatlanításra és 40 útra, ahol az újrahasználható üveg visszagyűjtése, mosása és újratöltése ill. az egyszer használatos csomagolások 40-szer történő előállítása, szállítása, töltése és a hulladék kezelése szerepel. A 40 útra történő számítást az indokolja, hogy az újratölthető üvegek elvileg átlagban ennyi kört bírnak. Kiszámítottuk ugyanakkor az értékeket 2 útra, 10 és 30 útra is, hiszen a prémium sör csomagolásakor a gyakorlatban más - nevezetesen esztétikai - szempontokat is figyelembe vesz a gyártó.

Míg az egy útra számolt eredmények az egyes csomagolási alternatívák önmagukban vett környezeti teljesítményét mutatják, addig a több útra számolt eredmények jobban közelítik a valóságot. Fontos leszögeznünk, hogy az alábbiakban ismertetett eredmények kizárólag az általunk vizsgált konkrét termékre, a választott rendszerhatárok, feltételezések és korlátok figyelembe vételével érvényesek. Az elemzések elvégzése után a következő eredményekre jutottunk. E szerint az egy utas rendszert tekintve a fél literes alumínium doboz környezetterhelése a legkisebb a fél literes újratölthető üveg és a 0,33 literes egyutas üveg előtt. Méghozzá jelentős a különbség, az alumínium csomagolás környezeti problémákban játszott szerepe fele a visszaváltható üvegének és majd egyharmada a 0,33-as egyutas üvegének. Ennek oka a csomagolási alternatívák tömegének jelentős különbsége, azaz hogy az üveg csomagolások tömege mintegy 16-19-szerese az alumínium doboz tömegének.

A valós helyzetet azonban ez az elemzés kevésbé írja le, hiszen a többutas csomagolások előnye nem érvényesülhet. A 40 útra átszámított értékek - amelyek tehát egyutas csomagolás esetén a 40-szer történő előállítást, szállítást, töltést és hulladékkezelést, míg többutas esetén a mosást és szállítást is tartalmazzák - szerint a fél literes visszaváltható üveges kiszerelés messze megelőzi az alumínium dobozt és a még annál is több környezeti terhet jelentő 0,33 literes egyutas üveges kiszerelést. A különbség, ahogy az az alábbi táblázatból is kiderül, jelentős, a legjobb és legrosszabb megoldás között mintegy 37-szeres. Érdekes kérdés, vajon hol fordul át a sorrend, vagyis hány utas verziónál előzi meg a visszaváltható üveg az alumínium kiszerelést. A táblázatban pirossal jelölt a legkörnyezetkímélőbb megoldás, amelyből kitűnik, hogy a második és harmadik út között változik a sorrend.

A valóságban a visszaváltható üvegek 2-nél biztosan többször fordulnak meg a gyártó és a fogyasztó közt, így elmondhatjuk, hogy tehát elemzésünk szerint akkor jár el környezettudatosan a sörre vágyó fogyasztó, ha a hagyományos, visszaváltható üvegben szerzi be kedvenc nedűjét, persze csak akkor, ha a betétdíjas üveget fogyasztást után vissza is viszi.

KÖVET-INEM Hungária