Tudomány

Ezt ma reggel olvastam a metrón egy utastárs bulvárlapjában. Megnyugtató mindenesetre ez. Lehet tovább folytatni, amit csinálunk. Reklámot zabálni, megasztározni, aranybányát nyitni, lokátort építeni meg szemétégetőt. Ha feléltünk mindent, van hova menekülni. Három ilyen hely is van.

Hárommillió tonnányi, főleg műanyaghulladékból álló, Közép-Európa méretű szemétsziget úszik a napfényes Kalifornia és a mesés Hawaii-szigetek között. Feltételezhető, hogy a világ számos pontján előszeretettel alkalmazott gyakorlat szerint a tengerekbe süllyesztett bálázott hulladékból szabadultak el a szemétszőnyeg elemei* Az amerikai műanyagipari lobbi egyik vezetője szerint persze nem ők a hibásak, hanem a lakosság, amikor műanyagcsomagolás- ban vásárol

Több céget is kértem, hogy – lakossági tájékoztató munkánkat elõsegítendõ – tájékoztasson a jelenlegi elektronikushulladék átvételi feltételekrõl, díjszabásukról, az esetleges újrahasznosítási lehetõségekrõl. Közzéteszem e tárgyban K. úrral folytatott levelezésemet, meglehetõsen tanulságos. A levéltitok megsértése amúgy csúnya dolog (a részemrõl is). Ejnye-bejnye!

Alighanem mindenki hallott már az esztergomi vízszennyezésrõl. A dorogi veszélyeshulladék-égetõbõl mintegy 47 tonnányi folyékony hulladék került a közeli Kenyérmezei-patakba, majd onnan a Dunába és végül a város ivóvízbázisába. A történet azonban ennél többrõl szól: a cégrõl, amely vélhetõen korábban is engedett a patakba veszélyes hulladékot, a felügyelõségrõl, amely atyai féltéssel óvta a szennyezõ vállalatot, az ÁNTSZ-rõl, amely igyekezett a lakosságot fenyegetõ veszélyt bagatellizálni és persze szól arról az egy szem munkásról is, akit elbocsátottak. Mindenki más maradt a helyén.

A hulladékégetés minden szigorú technikai szabályozás ellenére az EU tagállamaiban is problémát okozhat. Nem véletlen, hogy a hulladékégetők ellen a franciaországi zöldek is (pl. a CNIID) erőteljesen kampányolnak. Franciaországban a dioxin* kibocsátásért elsősorban az égetők felelősek. Évente kb. 1800-5200 haláleset vezethető vissza a dioxinok miatt kialakult rákos megbetegedésekre.

A Veszprémi Egyetem Vegyipari Műveleti Tanszékén évek óta folynak kutatások a növényi eredetű biomassza (mezőgazdasági hulladékok, újság- és kartonpapír) pirolitikus hasznosításával kapcsolatban. Az eljárás alkalmasnak tűnt a műanyagot jelentős mennyiségben tartalmazó nyomtatott áramköri lemezek kezelésére is. Az eljárás kisebb finomításokkal lehetőséget ad az elektronikai hulladékok környezetbarát feldolgozására, s az is tisztán látszik, hogy a termékekből nyerhető energia felhasználásával a folyamat önfenntartóvá tehető.

Tavaly decemberben néhány hajdúböszörményi lakos bejelentést tett egy, a város egyik kertvárosi részében lévő veszélyeshulladék-tárolóról. A családi házak között lévő telepen 174 db 220 literes hordóban összesen 26 tonna galvániszapot, 7 hordóban pedig összesen kb. 1 tonna transzformátorolajat tároltak, melyeket egy, azóta jogutód nélkül megszűnt cégnek kellett volna elszállítania megsemmisítésre. A böszörményi illetőségű vállalkozó a veszélyes anyagokat 8 éve (!) tárolta a lakókörnyezetben. A Greenpeace-szel együttműködő Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör nyomására ez év elején felszámolták a tárolót. Tagszervezetünk beszámolója a történtekről.