Tudomány

Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.

A szemetesek fölött eltöltött hosszas bizonytalankodásaimnak vetett véget, amikor a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos dilemmáimmal megkerestem egy zöld szervezetet márciusban. Világos iránymutatást kaptam, hogy mit kezdjek a PET-palackok címkéjével, a kávéspohárral vagy az ablakos borítékkal, és az elmúlt hónapokban ennek szellemében szabadultam meg az általam termelt hulladéktól. Fabók Bálint írása.

A dm tesztjét annyira jól fogadták a vevők, hogy jövőre elkezdik a szélesebb körű kiépítést.

“Lomtalanítunk és abba futottunk bele, hogy a festékmaradékot és más, veszélyes hulladékot (lakk, fugázó anyag, gyomirtó, stb.) nem tudtuk leadni az FKF hulladék udvarában” – írta az index egyik olvasója. 

A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.

Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.

A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.

Zöld szervezetek kezdeményezték hazai áruházaknál pálmaolajmentes polc felállítását, mely mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek között gondolkodást indított el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a pálmaolajnak létezik alternatívája. Ha a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági érdekek elé helyezzük, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozást, akkor ezeken az alternatívákon kell dolgozni, nem a fenntarthatatlant védeni.