Tudomány

A megunt, használt bútorokat márciustól visszavihetik a tulajdonosok az IKEA-nak. Nem ingyen természetesen, hanem eladhatják a vállalatnak, amely mint használt terméket kínálja tovább.

Különleges, egyedi táskáit, ékszereit látva az ember lányát elfogja a féktelen szerzésvágy. Ha pedig megtudja, hogy ezek a lenyűgözően szép, kézműves darabok papírhulladékból készültek, végképp jön a sárga irigység. Puskás Krisztina designer azonban egyáltalán nem tekint féltékenyen azokra, akik igyekeznek ellesni tőle az izgalmas kiegészítők készítésének módját, sőt, önzetlenül megosztja a fortélyokat bárkivel, aki jelentkezik hozzá egy-egy workshopra…

Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.

Meglepő, de nagyobb mértékű szén-dioxid kibocsátás írható a divatipar számlájára, mint amennyiért a légiközlekedés és a hajózás együttesen felel. A ruházati kiskereskedelmi láncoknak köszönhetően megfizethetőbbé vált a divat, de ennek hatalmas költsége van, ha a környezetszennyezést nézzük. A divatipar az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának a tizedét adja, az iparág világ második legnagyobb vízfelhasználója és mikroműanyagokkal szennyezi az óceánokat.

Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.

Amióta 2017-ben Kína bejelentette, hogy nem fogad be több hulladékot a nyugati világból, és a példáját több ázsiai ország is követte, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás nyugati rendszere vészesen inog. Valójában a problémák eddig is megvoltak, csak a fejlett világ rátolta őket a kínai rendszerre, nem törődve azzal, mi is történik pontosan a hulladékkal. Legrosszabb helyzetben jelenleg a papírhulladék-gazdálkodás van, mivel nyolcmillió tonna felesleg gyűlt össze a piacon. Ez annyira lecsökkentette a papírgyáraknál az átvételi árat, hogy az már nem fedezi a hulladékkezelőknél a begyűjtés, bálázás és szállítás költségét.

Beüzemelte pénteken, immár második alkalommal a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt a magyar fejlesztésű és kivitelezésű uszadékszedő láncot, amely a megáradt Tiszán érkező nagy mennyiségű szennyeződés összegyűjtésére szolgál - közölte a helyszínen az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az MTI-vel.