Magyarok százezrei fűtenek hulladékkal

  • 2019. november 12.
  • Abigail
Szerző: 

Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.

Néhány hete megkezdődött a fűtési szezon, és a hideg idő beköszöntével egyre többen állítják magasabb hőfokra a termosztátot otthon. Noha a legtöbb magyar otthonban a gázfűtésre esküsznek, a távhő mellett rengeteg család oldaj meg alternatív megoldásokkal a háztartás temperálását. Közülük sokan a szilárd tüzelésű kazánokra esküsznek, mivel ezek kiegészítő jellegű vagy kizárólagos használatával jócskán le lehet faragni a fűtésszámlákon.

 

Ezek hatalmas előnye, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el lehet bennük égetni. Természetesen ezen anyagok fűtőértéke között vannak eltérések. A fával történő tüzelés esetén például gondosan meg kell válogatnunk a beszerzendő anyagot, ugyanis minél nagyobb a víztartalma, annál kevésbé fűt hatékonyan. A szakértők szerint a legjobb olyan fával tüzelni, amely hasábokra vágva, fedett, jól szellőző helyiségben legalább két évig száradt. Ezzel nemcsak a fa fűtőértéke növekszik, hanem a károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökken.

 

Alacsony károsanyag-kibocsátással rendelkezik még a brikett, melynek mindössze 8 százalék körüli a nedvességtartalma, ráadásul a fűtőértéke is magasabb a fánál. Fenntarthatósági szempontból jó választás lehet vele fűteni, ugyanakkor a fánál drágább, így az egy egységnyi fűtőértékének a költsége is magasabb. A legrosszabbul a szénnel való fűtésnél jöhetünk ki, mivel ez a legköltségesebb fűtőanyag, ráadásul sem környezetbarátnak, sem felhasználóbarátnak nem mondható a koszolás miatt.

 

Rengeteg magyar tüzel sutyiban szeméttel

Az elmúlt hónapban számos településen elérte az egészségtelen szintet a levegő minősége, mely nagymértékben köszönhető a helytelen lakossági tüzelésnek. Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következében kerül szálló por a levegőbe, az igazság az, hogy a lakossági fűtés járul hozzá a legnagyobb mértékben, közel 70 százalékban a szállópor kibocsátáshoz.

 

A fent említett fűtési módok mellett van még egy „sláger”, ami sokszor kerül a kazánokba, annak ellenére is, hogy illegális és veszélyes a használata, ez pedig a hulladék. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak a rég nem használt holmiktól, ráadásul ingyen be lehet vele fűteni a házat – két legyet egy csapásra, gondolják.

 

Ezzel azonban több probléma van. Egyrészt a hulladék fűtőértéke nem olyan magas, mint más alapanyagoknak, másrészt a környezetre is rendkívül káros. Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már több mint 15 éve jogszabály tiltja. A jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint

 

(...) hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

 

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
  • rétegelt lemez, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

 

Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkhöz ritkán jut el a panasz, a katasztrófavédelem szerint számos háztartásnál bevett gyakorlat, hogy háztartási szemetet, rongyokat, vagy lakkozott, festett fát égetnek el, hiszen így megszabadulnak a feleslegessé vált szeméttől, ráadásul némi hőt is termelnek vele.

 

Súlyos bírságot kaphat, aki szeméttel tüzel

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

 

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete határozza meg a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét. A jogszabály szerint a jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd illegális tüzel hulladékot, első lépésként érdemes személyesen megkeresni a légszennyezőt és megbeszélni a problémát. Bár a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, az is lehet, hogy nem tudja, melyek azok az anyagok, amelyeket tilos tüzelni. Amennyiben a személyes beszélgetés nem jár sikerrel és továbbra is folytatja az illegális tevékenységet, akkor az illetékes kormányhivatal járási hivatalában lehet bejelentést tenni, a panaszt pedig a környezetvédelmi hatóságok vizsgálják ki.

 

Ezért veszélyes szeméttel tüzelni

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Korábbi cikkében a HelloVidék is ismertette, mennyire súlyos a helyzet hazánkban és melyek a legmérgezőbb levegőjű városok Magyarországon.

Az AirVisual listája alapján Magyarország a 43-ik helyen áll a legrosszabb levegőminőségű országok listáján.

A légszennyezés mértékének meghatározásához egy speciális mérőegység használatos, ez az úgynevezett Air quality index (AQI), aminek segítségével könnyen átlátható, hogy mennyire káros a levegő az adott területeken: minél magasabb az AQI számértéke, annál súlyosabb a levegő szennyezettségi szintje. A legszennyezett város a Földön Ulaanbaatar (Mongólia), aminek AQI értéke 176, ez már az AirVisual szerint jócskán az egészségtelen kategóriába esik.

 

Magyarország legszennyezettebb városa Sajószentpéter, aminek AQI értéke 25, a sort pedig Miskolc követi 24,2 AQI értékkel, majd Kazinbarcika következik 21,9-es eredménnyel.

A negyedik helyen Nyíregyháza található (20,2), ötödikként Dunaújváros (18,8), hatodikként Kecskemét (18,7), hetedikként Veszprém (17,5), nyolcadikként Szeged (17,3), majd kilencedikként Debrecen (17) és tízedikként Esztergom (16,9) végzett a szomorú listán.

A listából kitűnik, hogy Budapest nincs benne a 10 legszennyezettebb levegőjű magyar városban, tehát valóban nem bizonyul igaznak az a feltevés, hogy a közlekedés és az ipar okozza a legtöbb szálló por-kibocsátást a levegőbe, ez inkább a helytelen lakossági tüzelésnek köszönhető.

A helytelen tüzelés azért is probléma, mert a háztartási hulladékok égése során mérgező gázok szabadulnak fel, melyek lerakódnak a tüdőben, a bőrön, és kijutnak a légkörbe. Különböző műanyagok és hulladékok elégetésekor a felszabaduló kén-dioxid, szén-monoxid is káros az egészségre. Ha ezekből a káros szemcsékből bizonyos időjárási körülmények között a levegő telítődik, szmog jön létre.

 

A szmog következményei az egészséges embernél az enyhe irritációtól a súlyos egészségkárosodásig terjedhetnek, illetve súlyos esetben halállal végződhetnek. Enyhe esetben felső és alsó légúti irritáció, köhögés, múló nehézlégzés, nyálkahártya-, szemirritáció, orrfolyás fordulhat elő. Súlyos esetben extrém nagyvárosi körülmények között hörgőgörcs, vagy tüdővizenyő lehet a halál oka. A krónikus légúti betegségben szenvedőknél a szmog rontja az alapbetegséget.

Azonban a hulladék elégetésével nemcsak rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, hanem felgyorsul a fűtőeszköz és kémény belsejében a kátrány- illetve koromlerakódás. Ha valaki csak két hétig fűt szeméttel, akkor is annyi kátrány rakódik a kéménye falára, mint a normál fűtőanyag esetén a teljes fűtési szezonban.

Ez pedig súlyos problémához, például kéménytűzhöz vezethet, ráadásul a nem rendeltetésszerű használat miatt a készülék garanciáját is elveszíthetik a gyanútlan szeméttüzelők. A szemét mellett a legális, hagyományos szénfűtés is jelentős környezeti és egészségkárosodással jár. Fosszilis anyagok, például szén égetésekor, szénfűtéskor korom- és szállópor-szemcsékből olyan nagyobb molekulájú szemcsék jönnek létre, amelyek egészségkárosodást okoznak.

forrás: hellovidek.hu