Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egészségügyi hulladékok: égetés vagy valami más?

  • 2010. szeptember 08.
  • juci

Mostanáig az égetés volt a veszélyes egészségügyi hulladékok ártalmatlanításának csaknem kizárólagos módja és a legnagyobb dioxin kibocsátó légszennyezési forrásnak is ez tekinthető az Amerikai Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (röviden:EPA) a 2,3,7,8-tetraklorodibenzo-para-dioxinra és rokon vegyületeire vonatkozó újraértékelése szerint az egészségügyi hulladékok égetése bizonyult a legnagyobb dioxin kibocsátó légszennyezési forrásnak az Amerikai Egyesült Államokban. Az EPA 1997-ben új szabályozást vezetett be a már létező és az új égetőművekre, melyben új kibocsátási határértékeket állapítottak meg. A meglévő égetőműveket további légszennyezést csökkentő berendezésekkel kellett felszerelni, hogy az új törvényi előírásoknak eleget tehessenek. Mivel azonban a kórházak és az egyéb, egészségügyi hulladékégetőket üzemeltetők döntő többsége számára nagyon magas költségekkel járt volna a hatékony filterekbe való beruházás, végeredményben több mint 5000 egészségügyi hulladékégetőt zártak be.

Az Európai Unióban az egészségügyi hulladékégetőkre vonatkozóan 2000-ben vezettek be szigorúbb kibocsátási határértékeket. Ennek eredményeként számos égetőt bezártak és megnőtt a fertőző egészségügyi hulladékokat nem égetéssel ártalmatlanító létesítmények száma. Azonban az alternatív ártalmatlanítási módszerek bevezetésének üteme jóval lassabb, mint az USA-ban és Európában továbbra is az égetés maradt a legelterjedtebb módszer az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására.

Noha az égetést még manapság is széles körben alkalmazzák, az égetést mellőző technológiák is növekvő támogatást nyernek Európában. Szlovéniában a kilencvenes évektől az összes fertőző hulladékot gőzsterilezésre alapuló rendszerrel ártalmatlanítják. Portugáliában csaknem az összes egészségügyi hulladékégetőt bezárták és az egészségügyi hulladékot autoklávokban ártalmatlanítják. Franciaországban az elmúlt 10 évben az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására több mint 50 üzemeltető vezetett be aprításon/gőzölésen/szárításon alapuló rendszereket. Az Írországi Egyesült Hulladékkezelési Testület 2003-ban arról döntött, hogy az egészségügyi hulladékok döntő hányadát autoklávokban, forró gőz-kezeléssel ártalmatlanítsák.

Nemrégiben 10 új belépő ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezen országokban az égetőművek többsége régi és nem teljesíti az égetők emissziójára megállapított uniós határértékeket. Példaként a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban az egészségügyi hulladékégetők túlnyomó többségének dioxin kibocsátása meghaladta a 0,1 ng/m3 TEQ (toxicitás egyenérték) határértéket.

Az új tagállamok a jövőben kétféle módon teljesíthetik az előírt határértékeket – vagy nagyon drága szűrőberendezésekkel szerelik fel az égetőműveket vagy bezárják azokat és bevezetik az alternatív, égetést mellőző technológiákat. Az utóbbiak környezetkímélőbbek és rendszerint olcsóbbak az égetőknél. A nem égetéses technológiákban (az égetőművekkel ellentétben) nem termelődnek mérgező dioxinok, bevezetésük ezért összhangban áll a 2004 májusában életbe lépett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra (Persistent Organic Pollutants: POP-ok) vonatkozó Stockholmi Egyezménnyel.

Tudományos körökben széleskörűen elfogadott tény, hogy a hulladékégetés a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok, köztük dioxinok képződésével jár, így hozzájárul a globális POP kibocsátáshoz. Új légszennyezés csökkentő szűrőberendezések felszerelésével a dioxinok kibocsátása a füstgázban ugyan csökkenthető lenne, de ez általában együtt jár a szűrőn felgyülemlő pernye dioxin-koncentrációjának megnövekedésével. Minthogy a Stockholmi Egyezmény a levegő, a víz illetve a föld szennyezésére is kiterjed, az égetők jövőbeli preferálása ellenkezik ezen egyezmény elsődleges céljával, a POP-ok szintjének csökkentésével.

A jövő tehát az egészségügyi hulladékok kezelésénél sem az égetésé!

Részlet a Health Care Without Harm nevű szervezet „Egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására szolgáló nem égetéses technológiák Európában” c. írásából.

Fordította: Szuhi Attila