Tizenhét hajóval indul szombaton a 7. Tiszai PET Kupa a Felső-Tiszán; a Tivadar és Záhony közötti, csaknem nyolcvan kilométeres szakaszon augusztus 3. és 11. között naponta több tonna, főként műanyag hulladéktól tisztítják meg a folyót és árterét a csapatok - közölték az MTI-vel kedden a szervezők.
A kiskörei vízerőműnél jártunk, hogy kiderítsük, hogyan kerülhet többtonnányi műanyaghulladék a Tiszába. Azelőtt csak képeken láttam hasonlót. A kiskörei duzzasztó környékén uszadékfa és vízi növények lepik el a vizet, közöttük akár több száz kilométert megtett, sértetlen PET-palackokkal - számol be cikkében az index.hu újságírója.
A műanyagmentes júliusunk alatt nemcsak a boltban vagy otthon, mosogatás közben gyűlt meg a bajunk az egyszer használatos műanyagok mellőzésével, hanem szórakozás közben is. A nyári fesztivál– és koncertszezon közepén megpróbáltunk műanyag nélkül túlélni a fesztiválokon és koncerteken, találkoztunk csupa jó újítással, de azzal is, hogy a többször használatos repoharunk kifejezetten nem volt jó szívvel látott vendég.
Kína újabban korlátozza a hulladékimportot, mert már nem akar a világ szemétlerakója lenni. A kínai tiltás a műanyagszemét-importra és az elektronikai hulladékok behozatalára arra kényszeríti a nyugati országokat, hogy új piacok felé mozduljanak. Főleg Ausztrália igyekszik előnyére fordítani a laza környezetvédelmi szabályozásokat, és az eddig Kínába küldött szemetet Thaiföld, Malajzia és Indonézia felé viszi.
Ez a kérdés dögkeselyűként kering a műanyagmentes július felett, és ahogy egyre több publikáció jelenik meg a témában, nem leszünk okosabbak.
A fogyasztóknál továbbra is a minőség és az ár a fő szempont, amely igen nagy kihívást jelent az újrahasznosított vagy újrahasznosítható termékeket minimális árréssel értékesítő vállalatok számára.
Budapest, 2019. július 23. - Évről évre egyre hamarabb jön el a Túlfogyasztás Világnapja. Tavaly még augusztusra esett ez a nap, idén azonban már kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait - vagyis innentől kezdve a Föld csupán hitelez nekünk. Nincs még egy bolygónk, aminek az erőforrásait használni tudnánk.
Lassan mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy a környezettudatosság nemcsak divat, hanem olyan kihívás, aminek jobb, ha legalább megpróbálunk megfelelni. De mekkora valójában a baj, mik a neuralgikus pontok Magyarországon, és mit tehetünk első körben a katasztrófa elkerülésére? Négy nőt kerestünk fel itthon, akik nap mint nap ezekre a kérdésekre kutatják a helyes válaszokat.
A teljes, eredeti cikk az írás végére kattintva tekinthető meg.
Előbb a szívószál, most meg már minden, ami plasztik: a műanyagmentes július globális kampánya miatt úgy érezni, a műanyag lett új közellenség. Valójában azonban annyira nem új, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt egyes amerikai szövetségi államokban már be is tiltották a műanyagpalackokat. Hogy akkor miért kell most még mindig küzdeni ellene? Az első nagy műanyagháború és a környezettudatosra csomagolt iparági lobbi győzelme ma is tanulságos történet.
Műanyagot nyelt le a dán partoknál elpusztult viharmadarak 95 százaléka – derült ki a dán környezetvédelmi ügynökség által készített tanulmányból.