Hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Ezt állapította meg a Pannon Egyetem egy nemzetközi konzorcium élén végzett kutatási eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban most megjelent tanulmánya.
Még 2015-ben, 5000 négyzetméteren, 13 üzlettel nyílt meg Svédországban, Stockholmtól egy órányi vonatútra a ReTuna nevű áruház, aminek érdekessége, hogy csak használt dolgokat lehet benne vásárolni. Most viszont bekerültek a Guinness Rekordok könyvébe is, mint a világ első ilyen jellegű bevásárlóközpontja.
Az új matériából álló csomagolás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak is: fenntarthatóan előállított cellulóz az alapja.
A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak.
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.
Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.
A hulladékkezelő vállalkozások már hozzá vannak szokva, hogy a legkülönfélébb kidobott termékeket találnak a lakossági kommunális gyűjtőedényekben, vagy a szelektív gyűjtőszigeteken. Nem egyszer bizony megunt, kidobott állatot is... Egy csütörtöki kaposvári eset azonban még a harcedzett munkatársakat is meglepte.
A fast fashion üzleti modell úgy, ahogy van, összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal. Ma már egyre többen vannak tisztában ezzel, és a maguk lehetőségei szerint törekednek is a változtatásra a fogyasztás terén, ám az évek, évtizedek alatt rögzült szokásoktól nem könnyű megszabadulni. Vannak, akiknek mégis sikerül, ők pedig az átmeneti diszkomfort után azt veszik észre, hogy nemcsak több pénzük marad, de az életminőségük is javul. Cikkünkben az 1 évig nem vásárolok ruhát csoport tagjai osztják meg veletek ötleteiket és tapasztalataikat. Az elnevezést nem feltétlenül kell szó szerint venni, hiszen van, amikor egyszerűen kivédhetetlen a vásárlás. Némi átgondoltsággal és következetességgel azonban sokat tehetünk nemcsak a környezetünkért, de önmagunkért is. Mezei M. Katalin riportja.
Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében. Az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.