Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók
A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le.
A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le.
A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40%-a még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része bekerül a vizekbe, ahol valós biológiai lebomlásuk nem történik meg. A környezeti kockázatra válaszul a Szent István Egyetem folyamatosan részt vesz egy szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertan kidolgozásában, az így kapott eredmények úttörőnek számítanak nemcsak a Kárpát-medence térségében, de világviszonylatban is.
Az Európai Unió polgárai 2018-ban átlagosan 492 kg szemetet termeltek, szemben az egy évvel korábban regisztrált 490 kg-mal, viszont ez az érték 5%-kal kevesebb a 2008. évi 518 kg-os csúcsértéknél.
A tengerek és óceánok felszínén lebegő, valamint a mélyebb rétegekben is megtalált műanyag szemét visszatérő témának számít a sajtóban, erről mi is számos alkalommal írtunk. Egy új kutatás most arra világít rá, hogy az állatokat nemcsak a külső, hanem a szag is megtéveszti, ezért is fogyasztják el a szemetet egyre nagyobb mennyiségben.
A kutatók szerint sokkal ártalmasabb, mint elsőre gondolná. Egy friss kutatási eredmény szerint már azzal is rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, ha letekerjük a műanyag palackról a kupakot.
Valérie Berckmans kollekciója első ránézésre csak egy a sok közül a divat világában - a belga tervező munkamódszerei azonban eltérnek az átlagtól. Őt ugyanis zavarja, hogy a ruhaipar összességében szennyezőbb, mint a légiközlekedés és a hajózás együttvéve. Ezért műhelyében sok újrahasznosított anyagot használ: a korábban kidobott textilből alsóneműk és más termékek lesznek.
Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását okozhatja – figyelmeztetett közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A koronavírus miatti kényszerű otthonlét idején is érdemes hasznosan eltölteni az időt: gyereknek, felnőttnek egyaránt kikapcsolódást, feltöltődést jelenthet például a kerti munka.
Járványidőszakban is biztonsággal fogyasztható a csapvíz, ugyanis a koronavírus inaktiválódik az ivóvíz-fertőtlenítési folyamat során – tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ információi alapján a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.