Kormányzat

2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.

Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.

Hiszünk benne, hogy együtt, közösen létrehozhatunk széles körű újrafelhasználási rendszereket, és hozzájárulhatunk egy valóban körforgásos gazdaság létrejöttéhez!

Frissült a Humusz Tudástára! A Zero Waste Europe által közölt rövid, lényegre törő dokumentumok a hulladékmegelőzési szabályozás terén mutatnak be európai jó gyakorlatokat.

A Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (avagy ESSRG Kft.) egy izgalmas kísérleti projektet indított útjára a Jarokelo.hu csapatával, amiben a fővárosiak élelemtermelési alternatíváit igyekeznek feltérképezni. Vagyis a közösségi kertek, balkonkertek, városi kiskertek állnak a kutatás középpontjában. Ebben szeretnének segítséget kérni. 

Elérhetőek a "Hulladékgazdálkodás aktualitásai", a "Civilek a hulladékcsökkentésért" és a "Nulla Hulladék a hétköznapokban" témákban tartott előadások prezentációi és videói, valamint a reggeli kerekasztal beszélgetés videója is.

A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.

2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.

A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.

A textilipar környezeti lábnyomának jelentős csökkentéséhez a jelenlegi üzleti modell radikális újragondolására lesz szükség: az egyre több új termék értékesítésén alapuló modell helyett egy olyat kellene kialakítani, amely a hulladékmegelőzésen és az erőforrás-hatékonyságon alapul.