A Zero Waste Europe és a ToxicoWatch Alapítvány által közzétett, a szlovákiai és hollandiai hulladék(együtt)égetők kibocsátásával kapcsolatos biomonitoring-kutatásról szóló új bizonyítékok szerint a létesítmények közelében lévő élelmiszerekben magas a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (persistent organic pollutants, POP) szintje.
Alább közzétesszük a Truth About Plastic és számos más szervezet közreműködésével készült nyílt levelet, amely a Globális Műanyagegyezmény tárgyalóit szólítja fel, hogy tegyenek meg mindent, ami ahhoz szükséges, hogy egy ambiciózus egyezmény szülessen.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.
Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.
Hogyan érhetünk el nulla kibocsátást a hulladékszektorban? Lehetséges akár a nettó negatív kibocsátás is? A GAIA 2022-es tanulmányában ezekre a kérdésekre kereste a választ több esettanulmány példáján szemléltetve. Az alábbi cikk ezt hivatott összegezni az elérhető angol és magyar változatok alapján.
A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó pénteki rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat. Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a vitatott jogszabályon. Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért azok megoldása érdekében a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, a levélhez október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.