Civilek

A júniusban elfogadott 1999. évi LXVIII. törvény 56.§ (2) az alábbi új rendelkezéssel egészítette ki a közoktatásról szóló törvényt:

1999. november 27-én, szombaton sok európai országban ismét megtartják a Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit (Buy Nothing Day) vagy No Shop Napot. Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon, és az USÁ-ban ugyanez november 26-án lesz. A Ne Vásárolj Semmit Nap egy vidám és kritikai tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét és a vagyon egyenlõtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. Idén már nyolcadszorra ünnepeljük a Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Napot. Az idõzítés különösen kritikus az USÁ-ban , mert ezen a hétvégén, a Hálaadás Napot követõ, és a Karácsony elõtti legutolsó hosszú hétvégén vásárolnak a legtöbbet az amerikaiak.

Tíz éve már, hogy nálunk is kitört a piacgazdaság. Mostanság sok örömködést lehet olvasni/hallani az évforduló apropóján, de arról már kevesebb szó esik, hogy mit is hozott nekünk, szûkebb és tágabb környezetünknek mindez. Nem annyira az elszegényedésre és a romló életkörülményekre gondolok itt -- arról beszélnek elegen (hogy milyen eredménnyel, az már más kérdés). De fel voltunk-e készülve a gyors változásokra, kezelni tudjuk-e a hirtelen támadt bõséget, a fogyasztósdi új szokásait és jelenségeit?

Az Energia Klub kiadásában megjelent "Hol az energia?" oktatócsomag segítséget kíván nyújtani valamennyi felsõ tagozatos diáknak és tanárnak az energia témakörének idõszerû és korszerû oktatásához a környezetvédelem szempontjai, követelményei alapján.

A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület 1987-ben alakult meg - a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában másodikként - azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett polgárait, közösségeit összefogja, munkájukat, törekvéseiket koordinálja, segítse.

Immár egy évtizede számtalan tragikus folyamat uralja társadalmunkat környezeti szempontból. A politika és különösen a gazdaságpolitika nagymértékben itatódott át a környezetpusztítást fejlõdésként, sõt fenntartható fejlõdésként bemutatott gyakorlatával.

Az alábbiakban egy olyan - régebben készült- összeállítás felfrissítését tesszük közzé, amely két szinten foglalja össze a lehetséges (kívánatos) beavatkozási lehetõségeket. A fõhatósági (minisztériumi) és a helyhatósági (önkormányzati) szinten - a teljesség igénye nélkül. A saját cselekvési program, végrehajtási ütemterv elhatározás kérdése (ennél azonban a kifogások keresése helyett az anyagi és szakmai lehetõségek mérlegelése játszhat fõ szerepet). Mivel bármelyik szinten történõ beavatkozás széles körû és folyamatos ismeretterjesztõ (propaganda) tevékenységet feltételez, a tervezési-végrehajtási idõszakban a társadalmi környezetvédõ szervezetek különösen jelentõs szerepet kapnak. A lakosság lehetséges közremûködési formáit most csak röviden érintjük, terveink szerint azzal a KukaBúvár következõ számában foglalkozunk részletesen.