Természetesen a HuMuSz sem maradhatott ki a világnapozásból. Pedig szerettünk volna. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy ezen a napon nincs miért akcióznunk, azaz nincs égetőveszély Magyarországon. De sajnos van. Jelenleg 3 új kommunális  égető konkrét tervéről és több veszélyeshulladék-égető kapacitásbővítéséről tudunk. A következő tervezési fázisban pedig - úgy tűnik - további égetőkre számíthatunk.
Kénytelenek voltunk tehát megmozdulni és jelezni, hogy szerintünk mindez nem jó ötlet. A kommunális égetőkkel több bajunk is van – ezekről  a www.piromania.info honlapon lehet olvasni. Megjegyezzük, hogy  érveinkre sosem kapunk érdemi választ. Az égetőpártiak egyetlen érve, hogy energiát lehet nyerni az égetés során - de mint az anyagainkból kiderül, az általunk javasolt alternatívákkal még több energia lenne megtakarítható.
A rendezvényen ezúttal a HuMuSz-on kívül több, égető ügyben érintett település civil szervezetei és helyi lakosai is megjelentek: a Reflex Egyesület,  az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Dorogi Környezetvédő Egyesület, a Táti Környezetvédő Csoport tagjai, valamint lekles pécsi aktivisták is.
Népes csapatunk szeptember 5-én délelőtt vonult ki a budapesti Gellért térre – számtalan demonstrációs eszközzel felszerelkezve: transzparensek, kéménycsövek, gázálarcok, füstbombák és kiskályha. Az égetők kéményeit szimbolizáló csöveket felállítottuk egy általunk rajzolt Magyarország térképre – pontosan jelölve azokat a helyeket, ahova kommunális égetőt terveznek a közeljövőben. A kiskályha szintén egy égetőt jelölt – ez került a rögtönzött színpad előterébe. A jelenetben először két öltönyös égetőépítő és/vagy döntéshozó jelent meg a színen, akik nagy lelkesedéssel kezdték a náluk levő pénzeszsák tartalmát a kazánba szórni… (mert az égetéssel értéket tüntetünk el illetve az égetés baromi sokba kerül. Nekünk legalábbis. Nekik meg jó biznisz – különben valószínűleg nem nyomnák ezt a témát annyira.)
Mindeközben - zseniális pirotechnikai különítményünknek köszönhetően - a kémények lassan, de erőteljesen füstölni kezdtek. A füst  ellen a „helyi lakosok” először gázálarccal próbáltak védekezni, de mivel ez egyrészt csúnya és kényelmetlen, másrészt nehéz benne levegőt venni, hamarosan belátták, hogy hatékonyabb megoldás, ha a füstforrást szüntetik meg: egyszerűen lerombolták a kéményeket. Rombolni azonban nem jó dolog, nem is szeretnénk ilyet tenni. Sokkal értelmesebb megoldásnak tűnik eleve fel sem építeni az égetőket.
Azt gondoljuk, hogy az égetésnél szinte csak jobb megoldások léteznek: az újrahasználat, az anyaghasznosítás, a komposztálás mindenképp ilyen. Nem is beszélve a megelőzésről.  
A házi komposztálás elterjesztése nem lenne bonyolult feladat, ráadásul ezzel máris a keletkező hulladék egyharmadát kezelnénk megfelelően.
Az anyaghasznosítási háttéripar megerősítéséhez állami és uniós támogatásokra lenne szükség, pl. azokra, amiket most - úgy tűnik - égetőkre kívánnak költeni. (10 000 tonna hulladék újrafeldolgozásához akár 250 munkahelyre is szükség lehet, ugyanakkor ez a szám 20 és 40 között van hulladékégetés esetén, és kb. 10 a hulladéklerakóknál. Figyelembe véve az elsődleges nyersanyagokat kitermelő és előállító iparágakban csökkenő foglalkoztatást, a kettő eredőjeként a keletkező  munkahelyek száma kis mértékben növekszik.)
Az újrahasználat és a megelőzés pedig jelentősebb, rendszer szintű változtatást igényelne - valószínűleg ezért sem akaródzik senkinek sem elindulni ebbe az irányba. Sokkal egyszerűbb a kisebb ellenállás és az erősebb lobbiérdek felé mozogni – úgy látszik, az „energiatakarékosság” csak ezen a téren működik...
A HuMuSz 2005-ben összeállított egy 184 pontból álló javaslatcsomagot, amely kiindulási pont lehetne a jelenlegi hulladékgazdálkodás megváltoztatásához (ld. http://www.humusz.hu/megelozes/javaslatok). Összegyűjtöttünk olyan jó kezdeményezéseket is az EU országaiból, amelyek mind-mind apró lépéseket jelenthetnek egy kevesebb hulladékot termelő Európa felé (www.humusz.hu/megelozes). Dologzunk a szemétdíj­-rendszer  megreformálásán – sokat számítana, ha valóban a hulladékteremelésünk arányában fizetnénk a díjat! Sőt, a HuMuSz hamarosan belefog egy kistérségi hulladékgazdálkodási mintaprogram kidolgozásába is.
Ha azonban az elkövetkező években égetők épülnek, a fenti javaslatokra, gondolatokra újfent nem lesz vevő senki - hiszen az égetőkkel legalább 30 évre „megoldottnak” tekintik majd a hulladékkezelés kérdését. Lesznek persze EU-s előírások a hulladékok  visszagyűjtésére, de az Európai Bizottság anyagai már azt pedzegetik, hogy ez a visszagyűjtés/anyaghasznosítás dolog igencsak költséges, túl sok adminisztációval jár, tehát nem igazán éri meg.  Nekik biztos nem.
Ha Önnek, Neked megéri, írj(on) levelet európai parlamenti képviselőjének! (ld. a keretben). Be lehet kapcsolódni szemétdíj reform programunkba, vagy a komposzt kampányunkba is. Várunk majd ötleteket, segítséget a mintaprogram kidolgozásához is.
Égetni könnyű, változtani nehéz. De úgysem ússzuk meg.

Mit tehet ÖN? Mit tehetsz TE az égetők ellen?
Küldj(ön) elektronikus levelet az európai parlementi képviselőknek!
Az Európai Parlamentben most zajlik a hulladékokról szóló keretirányelv módosítása , ezért a Föld Barátai (Friends of the Earth) nemzetközi szervezet jóvoltából készül a www.stopthewaste.eu honlap! A honlap röviden és közérthetően összefoglalja, hogy mi is a tétje ennek a Parlamentben zajló vitának. A honlapon lehetőség nyílik arra is, hogy mindenki elektronikus levelet küldhessen saját országa európai parlamanti képviselőjének, s ebben leírhassa az égetőkkel vagy a tervezett módosításokkal kapcsolatos véleményét.
A HuMuSz jóvoltából mindez magyarul is olvasható az említett honlapon, csak rá kell kattintani a ‚Magyar‘ fülre.
Az európai parlamenti képviselők többségének valóban számít, hogy kapnak-e jelzést saját hazájuk állampolgáraitól. Ha valóban tenni akar(sz) valamit a hulladékcsökkentésért és az égetők alternatíváiért, akkor most itt az alkalom! Képviselőinknek a mi véleményünket is képviselniük kell, mondjuk hát el, hogy mit gondolunk! Mindenkit arra buzdítunk, hogy küldjön levelet a megadott honlapról az Európai Parlamentben ülő magyar képviselőknek, elsősorban a környezetvédelmi bizottság tagjainak: Hegyi Gyulának és Olajos Péternek. Köszönjük!