1. rész: A környezet percepciója, avagy melyek a legfontosabb környezetvédelmi kérdések?

Az EUROBAROMETER-es felmérésekben az embereket foglalkoztató „összes" (15) ügy között a környezetvédelem itthon és EU-szerte csak a 10. helyet foglalja el.

Melyik öt környezeti ügy foglalkoztatja leginkább? A lehetséges válaszok átfednek, mint szinte végig a kérdõívben, hiszen ki gondolná, hogy a hulladékok mennyiségének növekedése és a fogyasztói szokások, vagy a városi problémák, a közlekedési módok és a légszennyezés egymástól független halmazok? Helyes válasz: a kérdõív tervezõi. Az átlag polgárt a vizek szennyezése, az emberek okozta katasztrófák, az éghajlatváltozás, a légszennyezés, és a hétköznapi dolgokban lévõ vegyszerek egészségi hatásai foglalkoztatják. A honpolgárt a légszennyezés, az emberek okozta katasztrófák, a vízszennyezés, a hulladék gyarapodása (43%) és a természeti katasztrófák. Itthon az uniós átlagnál jóval kevésbé aggódunk a közlekedés vagy a fogyasztás következményei miatt. Ugyanakkor a magyarokat az EU átlagnál másfélszer inkább foglalkoztatja a növekvõ hulladékprobléma. A hulladék gyarapodása a régi tagállamokban 27%-ot, az újakban 43%-ot kap (és ezzel itt benne van az elsõ ötben, míg a teljes EU-ban csak a hetedik)! Az új tagállamokban a klímaváltozás a hetedik helyre szorul. Az új tagállamokban egyértelmûen a napi életminõségi ügyek (ivóvíz- és levegõminõség) a legfontosabbak az emberek szemében.

2. rész: környezeti információk

A dánok a legtájékozottabbak környezeti ügyekben - legalábbis saját értékelésük szerint. (Azért jó a magát tájékozottnak valló ember, mert gyakrabban érzi úgy, hogy tesz is valami környezetbarátságosat.) A magyarok 48%-a eléggé, 34%-a kevéssé tájékozottnak véli magát, s van 14% teljesen tájékozatlan magyar is.

A leginkább információhiányos 15 környezeti ügy között az olaszok (biodiverzitás) és a portugálok (vizek szennyezése) kivételével két terület végez az elsõ helyen: mindennapi mérgeink és GMO-k. A hulladék gyarapodása átlagosan a 10. helyen áll (azaz úgy véljük, hogy jó sokat tudunk róla). A hulladékügy, bár a közepesen fontosak közé tartozik, az uniós polgárok szerint nem információhiányos terület. Vannak olyan ügyek, melyeket fontosnak tekintünk EU-szerte, és keveselljük ismereteinket: ember okozta katasztrófák, vízszennyezés, klímaváltozás, légszennyezés. Vannak ügyek, melyek nem fontosak, és nem is akarunk ezekrõl sokat tudni: városok élhetetlensége, fogyasztási szokásaink, közlekedésünk következményei, zajszennyezés.

Kinek hisz a leginkább, ha környezeti ügyrõl van szó? 14 információforrás közül mindenki hármat választhat: környezetvédõ szervezetek (42%), tudósok (32%), tévé (27%), fogyasztóvédelmi és más civil szervezetek, újságok, zöld pártok, helyi és régiós önkormányzatok, EU, kormány, tanárok, barátok és családtagok, rádió, szakszervezetek, cégek.

A környezetvédõ szervezetekbe vetett bizalom fõképp a munkaképes korúakra, illetve a felsõoktatásban végzettekre vagy végzõkre igaz. A tudósokba vetett bizalom a korral gyorsan csökken, a végzettséggel gyorsan nõ. A televízióban legkevésbé a franciák bíznak. AZ EU-ban leginkább a magyarok, a ciprusiak és a máltaiak, legkevésbé az ukránok, lettek, svédek, észtek, hollandok, németek, spanyolok, dánok bíznak. Két év alatt (2002-2004) a médiába vetett bizalom nõtt, a civilekbe és a tudósokba vetett csökkent, bár még mindig messze a legnagyobb - akkor is, ha csak az EU15-ök adatsorait hasonlítjuk össze. Környezeti ügyekben Magyarországon az újságokba vetett bizalom az egész EU-ban a legalacsonyabb. A személyes kapcsolatokban megszerezhetõ információ azonban, szerencsére fontosabb a magyarok számára, mint általában az Unióban - hasonlóképpen az osztrákoknál, az észteknél, a szlovéneknél, a szlovákoknál, a cseheknél és a luxemburgiaknál. Talán ez egyik bensõséges birodalmi örökségünk?

És hogy ki honnan tájékozódik? Tízbõl lehetett választani: TV-híradók, hírlapok, TV-filmek és dokumentumfilmek, rádiók, magazinok, személyes kapcsolatok, tájékoztató kiadványok, Internet, könyvek, rendezvények. A tévéhír mindent visz. A portugálokkal együtt nekünk a legfontosabb információforrásunk a tévés hírmûsor. Az Internet az észtek számára a legfontosabb (24%), míg a görögök, a ciprusiak, a magyarok szerint elhanyagolható információforrás (5-6%), hasonlóan a rendezvényekhez, konferenciákhoz.

3. rész: A környezet szerepe a politikai döntésekben

Minél többet tanult valaki, annál fontosabbnak tartja a környezet hatását életminõségére. A menedzserek szerint a leginkább, és a nyugdíjasok szerint a legkevésbé függ össze a környezet és az életminõség. Legkevésbé a németek, a belgák, az osztrákok és a britek életminõségét befolyásolja a gazdaság, míg a társadalmi tényezõk a spanyolokat, a magyarokat és a szlovákokat befolyásolják leginkább; a németeket és a briteket a legkevésbé.

Az összesített eredmények alapján az EU polgárok 63%-a, a magyarok 62%-a szerint - ha választani kell - a környezet védelme fontosabb, mint a gazdasági versenyképesség.

4. rész: A környezeti problémák megoldásai

Hogyan lehetne a leghatékonyabban orvosolni a környezeti problémákat? Az elsõ három helyen EU-szerte a szigorúbb uniós és nemzeti szabályozás, a jelenlegi szabályok jobb betartatása, és a környezettudatosság növelése végez. Az elmúlt két évben növekedett a jogérvényesítésben és a kedvezményekben bízók aránya. A régi tagok polgárai szerint (46%) fontosabb a környezettudatosság növelése, mint az új tagállamok polgárai szerint (38%). A képzettségi szinttel nõ a szigorúbb szabályokat várók, a jogérvényesítés erõsítését és a környezettudatosság erõsítését várók aránya. A szennyezõ fizessen elvet mi magyarok szeretnénk jobban alkalmazni, mint az Unió átlaga.

A leghatékonyabb környezeti döntéshozatalra ezt a rangsort kapjuk 2004-ben: EU = kormány > helyi önkormányzat > régiós önkormányzat > ENSz. Az új tagállamok többet bíznának a helyi önkormányzatokra, mint a régiek. Az EU-ban a hollandok és a máltaiak bíznak a legjobban (54 és 53%). Mi magyarok az EU-ra többet bíznánk, mint a magyar kormányra, és a helyi önkormányzatokra majdnem annyit, mint a kormányra, ha környezeti problémát kell megoldani.

5. rész: Az egyén lehetõségei

Az egyéni környezetvédelmi lehetõségeket tekintve a legtöbb szkeptikus a franciák, szlovének, görögök, luxemburgiak, csehek között él, a legkevesebb az olaszok, svédek, spanyolok és hollandok között. Az elkötelezettség a korral és a stabil munkahellyel gyorsan nõ, és faluban magasabb, mint városban. A németek, a magyarok, a hollandok, a luxemburgiak és a portugálok között viszonylag kevés a nem meggyõzött (elutasító) ember. A legtöbb meggyõzõdéses a hollandok, a legkevesebb a britek, szlovákok, olaszok és csehek között van. Az el nem kötelezettek (nem is tesznek semmit, vagy alig) közé legtöbben a lengyelek (28%), a magyarok (24%), az olaszok (21%) és az észtek közül tartoznak.

A környezet védelme érdekében mit tenne meg elõször? Minden országban a szelektálás vezeti a listát. Egy átlag EU-polgár ebben a sorrendben dolgozna: hulladékot válogatna, háztartási energiafogyasztást csökkentene, hulladékot csökkentene (nagyobb kiszerelés, koncentrált termék, továbbhasználat, egyszerû csomagolás választása stb.), ferökobioisozöld (föbiz) termékek vásárlása (ha többe kerül is), tömegközlekedés a magánautózás helyett, nagy kiadásoknál környezeti szempontok megfontolása, autómentesség, több adó fizetése a környezet érdekében. Az új tagállamokban csak feleannyian választják az energiatakarékosságot, mint a régiekben, és sok új tagországban nincs is benne az energiatakarékosság az elsõ háromban. Az új tagállamokban összesítve a második helyen a föbiz termékek vásárlása végez, ami a kínálat ismeretében meglepõ. (Szociológusok ilyen esetben verbális környezettudatosságot kezdenek emlegetni.) A környezetért többet adózni a dánok, britek, hollandok, észtek, litvánok hajlandók, míg az osztrákok, ciprusiak, németek, olaszok egyáltalán nem. Magyarországon a szelektálás, a föbiz termékek vásárlása, és a HULLADÉKCSÖKKENTÉS végzett az elsõ három helyen. GRATULÁLOK! ÖN is NYERT (anyagot, idõt, pénzt, szép új világot)! Kérem, ne hagyja, hogy szép zöld szokásainktól eltántorítsanak minket!

A környezeti Eubarométer néhány fontos megállapítását még egyszer kiemeljük:

• Az EU polgárok 63%-a szerint - ha választani kell - a környezet védelme fontosabb, mint a gazdasági versenyképesség.

• A magyarok a környezet ügyét elõbb bíznák az EU-ra, mint saját kormányukra. Ezzel ugyanígy vannak a belgák, a németek, a franciák, a hollandok, a luxemburgiak és a máltaiak is.

• A legtöbb környezeti információt a tévé hírmûsorából kapja? Ebben a tekintetben Ön is uniós átlagpolgár.

• Ön európai? Akkor - tévéhír ide vagy oda - ha környezetrõl van szó, legjobban a civileknek hisz.

• Hajlandó szelektálni? Az európaiak túlnyomó többségéhez tartozik.

• Ön melyik három gyógymódot tartja leghatékonyabbnak a környezeti problémák orvoslására? Az átlag magyar a jelenlegi szabályok és a szennyezõ fizet elv jobb érvényesítését, valamint a jelenleginél szigorúbb szabályozást.

• Ön átlagos Európai? Akkor három leggyakoribb környezeti szokása közé tartozik a hulladék csökkentése (például nagyobb kiszerelést, koncentrált terméket, továbbhasználatot, egyszerû csomagolást választ).

• A magyarok három leggyakoribb környezeti szokása a hulladék különgyûjtése, a környezetbarát áru választása és a hulladék mennyiségének csökkentése (76%, 43% és 40% választja).

Könczey Réka