Műanyag

Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.

Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.

A fiatal férfi közel két éven át mindennap lement szemetet szedni a mellette lévő parkba, míg sikerült teljesen kitakarítania.

A Mount Everesten már egymást tapossák a turisták, a világ legmagasabb hegycsúcsa mindenki által elérhető látványossággá vált. A kereskedelmi expedíciók már bárkit fel tudnak vinni, szinte megszállják a csoportok a hegyet, ami rengeteg hulladékkal jár. A többi 8000 méteres csúcson is megszűnt az idilli állapot, a szemétteleppé váló területet nepáli hegymászók igyekeznek megtisztítani, tavaly 2,2 tonna hulladékot hoztak le a turisták elől lezárt hegyekről.

Új kampányvideóval jelentkezik a Greenpeace Magyarország, melynek szövegét Fluor Tomi mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és visszaszorítsák az eldobható műanyagokat, méghozzá minél előbb.

A környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a kozmetikumok nagy része, 664 termékből 502 tartalmaz mikroműanyagot.

Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a március 22-én útnak indult Szojuz űrhajó.

Panyi Zita kutyatréner, terápiáskutya-kiképző és állatorvosi asszisztens hazánkban az elsők között indította el saját állat és ember közti kommunikációs programját, melynek sok éves gyakorlati tapasztalatait azóta is a harmonikus kutya-gazdi viszony kialakításának szenteli. Soron következő cikkünkben Zita megosztja velünk gondolatait arról, városi környezetben hogyan is kivitelezhető a környezettudatos állattartás.

Nem kell már sokat várniuk a Bikás park közelében élőknek, hiszen hamarosan ők is élvezhetik a március 22-én nyíló csomagolásmentes kisbolt, a Lemérem nyújtotta zero waste vásárlás lehetőségeit.

Kollektív szemétszedést szervez a húsvéti hosszú hétvége első napjára Balatonszemesen egy gimnazista lány, akinek már a neve hallatán a természetre és a közelgő nyárra vagyunk hajlamosak asszociálni. Rózsa Virág nap mint nap magányos természetvédő küzdelmet folytat a koronavírus-járvány idején is, és gumikesztyűt húzva, zsákokkal felszerelkezve járja Balatonszemes partvidékét, hogy a tó környékének látképét a nyári szezonban ne a nemtörődöm emberek által eldobált szeméthalmok jellemezzék. Sajnos akad dolga bőven.