Először térképezték fel a világ műanyaghulladékát az űrből
A Global Plastic Watch (GPW, Globális Műanyagfigyelő) csapata az indítás előtt virtuális túrára vitte a Sky News-t, bemutatva több száz, világszerte elszórtan található műanyaghulladék-lerakóhelyet.
Victoria Seabrook
A műholdas képeket és mesterséges intelligenciát használó, alighanem világelső új eszköznek köszönhetően a terjeszkedő műanyaghulladék-lerakókat mostantól az űrből is fel lehet térképezni.
A Global Plastic Watch (GPW) a Srí Lanka-i tengerparton égő szeméttől a folyóba szivárgó indonéziai hulladékig képes felismerni az akár 5x5 méteres területű helyszíneket, és egy interaktív globális műanyagtérképen szinte valós időben megjeleníteni azokat.
Fabien Laurier, a GPW egyik fő megalkotója szerint céljuk nem a nyilvános megszégyenítés, hanem az, hogy az egyes kormányokat ellássák a probléma kezelését segítő információkkal. Az ingyenes, nyilvános eszköz, amelyet teljes egészében az ausztrál Minderoo Alapítvány finanszíroz, arra szolgál, hogy megakadályozza a műanyagok óceánba kerülését.
Az ENSZ üdvözölte a kezdeményezést. „Nehéz ellenőrizni azt, amit nem tudunk mérni”, sőt, a helyét sem tudjuk azonosítani, mondta Kakuko Nagatani-Yoshida, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának munkatársa a Sky Newsnak. Reméli, hogy a kormányok a csúcstechnológiát a nyílt hulladéklerakás és a hulladékégetés visszaszorítására használják majd.
Az utcakép funkció segít ellenőrizni a helyszíneket és azt, hogy nem szivárog-e műanyag a környező földterületre és vízbe. Kép: Maxar Technologies/Earthrise Media
Korábbi képek alapján ez az Indonéziában, Balin található lerakóhely jelentősen nőtt 2014 és 2021 között. Kép: Maxar Technologies/Earthrise Media
Ibu Nani Hendiarti indonéz miniszter elmondta, hogy már használták a GPW-t a nem dokumentált vagy illegális lerakóhelyek felkutatására. Indonézia az ötödik legnagyobb mértékben járul hozzá az óceáni műanyagok kibocsátásához. (Igaz, ezt tévedés lenne a szegényebb országok, azaz az ún. Globális Dél nyakába varrni, ld. EZT a nyílt levelet – szerk.)
Minden nap minden egyes percében egy teherautónyi műanyag szemét kerül a világ óceánjaiba, ami évente mintegy 100 000 tengeri emlős pusztulását okozza.
A műanyaghulladék-lerakóhelyek azonosítása teljesen újszerű
Laurier, aki korábban Barack Obama amerikai elnök éghajlati tanácsadója volt, a műanyagszennyezést korunk egyik legnagyobb környezeti válságának nevezte, ami óriási környezeti és emberi egészségügyi problémákat vet fel.
Bár hasonló műholdas eljárást már széles körben alkalmaznak az erdőirtás nyomon követésére, a műanyag-lerakóhelyekre vonatkozó adatok általában modelleken és becsléseken alapulnak.
A hulladéklerakók azonosítása a műholdképeken teljesen újszerű, és olyasmi, amit nagyon nehéz egyáltalán elvégezni, még kis léptékben is – mondta Caleb Kruse, a GPW vezető adattudósa a kaliforniai Berkeley-ből indított videóhíváson. Az azonosított telephelyek közül sokat tökéletesen jól kezelnek, míg mások ontják magukból a hulladékot.
Kruse csapata mesterséges intelligenciát tanított az Európai Űrügynökség műholdfelvételeinek átfésülésére, és a műanyag telephelyek árulkodó jellemzői, például a nehézgépjárművek számára kialakított behajtóút és a szürkésbarna mintázatú területek felismerésére, amelyek a hulladékhalmokat mutatják.
A GPW alapján nincsenek akadályok a lerakóhely és a víz között. Kép: Maxar Technologies/Earthrise Media
A csapat a műanyaghulladék-lerakóhelyek azonosításához tipikus jellemzőket keres. A házak a méretarányok érzékeltetésére szolgálnak. Magyarázat: (1) nehézgépjárművek számára alkalmas út, (2) bejárat, (3) szürkésbarna mintázat, (4) műanyag vízbejutása. Kép: Maxar Technologies/Earthrise Media
Kruse a monumentális lerakóhelyeket folyóba ömlő hulladéklavinához hasonlította. A méret érzékeltetésére a kurzorral a folyó túlpartján egy házra mutatott, amely a szürkésbarna szemétdombhoz képest parányi volt, habár egy házméretű hulladékmennyiség is igencsak jelentős lehet.
Miután a mesterséges intelligencia azonosította a feltételezett szemétlerakókat, ezt a GPW képzett munkatársai is megerősítik, és más adatkészletekkel összevetve figyelmeztetésként megjelölik például a vízfolyásokat vagy a lakott területeket, vagy hogy a talaj típusa valószínűbbé teszi-e a műanyag vízbe jutását.
„Az az őrület, hogy mindenhol találunk ilyen helyeket” – mondta Kruse, miközben a képernyőn egymás után villantotta fel a hulladéktelepek képét.
Global Plastic Watch/Maxar Technologies/Earthrise Media
A GPW több száz nem dokumentált és illegális telephelyet talált Indonézia-szerte, körökkel jelölve. Kép: Maxar Technologies/Earthrise Media
A világ hulladékgazdálkodási gócpontjai
Az interaktív weboldal 26 ország több száz hulladéklerakóját azonosította, amelyek a világ vízfolyásaiban található műanyag több mint 80%-át teszik ki.
Ezen országok közül sokan a saját országuk mellett más országok által exportált hulladékot is feldolgoznak. Az Egyesült Királyság évente műanyaghulladékának több mint felét elszállítja. A nyugati országoknak is megvannak a maguk problémái a hulladéktelepekkel – mondta Kruse.
A GPW-t alátámasztó folyamatról készült kézirat jelenleg elbírálás alatt áll egy tudományos folyóiratban való közzététel céljából.
Kruse tisztán látja, hogy az eszköz által produkált adathalmaz nem képes mindenre kiterjedően megoldani a műanyaghulladékkal kapcsolatos problémákat, de reméli, hogy a kormányok, a civil szervezetek és a közösségek kiindulópontként használhatják.
Fordította: Uray Katalin
Forrás: Sky News
Képek forrása: Maxar Technologies/Earthrise Media, sky.com