A műanyagszennyezés problémáját nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy visszatérünk az üveghez

  • 2022. május 22.
  • Jakab János

A 2000-es évek elejéig Magyarországon is bevett gyakorlat volt a betétdíjas műanyag palackok és üvegek visszaváltása, de az ehhez szükséges infrastruktúra az évek során elöregedett, később pedig annyira elégtelennek bizonyult, hogy könnyebbnek látszott egyszerűen lemondani a betétdíjas rendszerről - Kun Zsuzsi járt utána a témának a Qubit.hu-n, többet között a Humusz munkatársai segítségével.

Ma a legtöbb gyártó eldobandónak szánja az üvegcsomagolást, a fogyasztókra hárítva a feladatot, hogy megfelelően kezeljék ezt az értékes anyagot: abban bíznak, hogy aki ilyen terméket vásárol, majd a megfelelő hulladékgyűjtőben helyezi el a feleslegessé vált üvegeket. Pedig sem a gyűjtőkonténerek számának tekintetében, sem a fogyasztói felhasználás szempontjából nem állunk túl jól. Ráadásul az 1995-ben alapított környezetvédő szervezet, a Humusz Szövetség szerint az újrahasznosítás könnyen a túlfogyasztás alibijévé válhat.

 

Jó dolog az üvegcsomagolás, egészen addig, amíg ki nem ürül az üveg

Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) márciusi adatai szerint jelenleg 128 olyan hulladéksziget működik, ahol csak üveggyűjtő konténerek találhatók. Ezt 87 olyan hulladéksziget egészíti ki, ahol nemcsak fehér és színes üveget, hanem műanyagot, papírt és fémhulladékot is el lehet helyezni. Az eloszlás viszont nem egyenletes: míg egyes városrészek ellátottsága kimondottan jó (például az erzsébetfalviaknak a XVIII. kerületben csak pár sarkot kell sétálniuk egy-egy üvegpalackkal, ha a szelektív gyűjtőkonténerbe szeretnék dobni), addig Csepelen az FKF térképe szerint összesen két, kizárólag üveggyűjtésre létesített hulladéksziget van. 

 

sites

 

Az országos szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra sem egyenletes. Győrben például 179 hulladéksziget áll a lakosok rendelkezésére, alig kevesebb, mint Budapesten. Győrben tehát lakosságarányosan sokkal jobb az ellátottság, kb. 730 lakosra jut egy-egy sziget, míg a fővárosi arány sokkal rosszabb: 8000 lakos/hulladéksziget. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában is rosszabb a helyzet, mint Győrben, viszont Budapestet Debrecen is lekörözi: a városban a Debreceni Hulladék Nonprofit Kft. adatai szerint 79 gyűjtőpont található. A legtöbb vidéki szolgáltató a megyeszékhelyekre koncentrál, illetve a nagyobb településeken létesít gyűjtőszigeteket; a műanyag- és fémhulladékot a kommunális hulladékkal együtt, háznál gyűjtik.

 

És bár egy ideig úgy tűnt, hogy az üvegpalackokat felválthatja a visszaváltható, tartós műanyag palack (plastic returnable bottle, PRB), ezek visszaváltásának lehetőségét évekkel ezelőtt teljesen megszüntették. Az italgyártók elsőszámú érve az volt, hogy a fogyasztói szokások megváltoztak – ezzel indokolta a lépést weboldalán az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Coca-Cola is.

 

2020 végén aztán kisebb csoda történt: az Országgyűlés megszavazta azt a hulladékgazdálkodási törvénycsomagot, amelynek értelmében a jövő év közepétől kötelező lesz visszaváltani az italcsomagolásokat. A kötelező vissszaváltási díjas rendszer a tervek szerint 2023. július 1-én lép életbe, tehát a gyártóknak és a forgalmazóknak bő egy évük van arra, hogy felkészüljenek az újrahasználatot támogató rendszerek üzemeltetésére. A szabályozás az egyszer használatos csomagolóanyagokra is kiterjed, ezzel is ösztönözve a gyártókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat arra, hogy az értékes alapanyagok ne a szemétben végezzék.

 

Minderre azért van szükség, mert az egyszer használatos műanyagcsomagolások óriási környezeti terhelést jelentenek (például mikroműanyagok formájában bekerülnek az ételekbe és az italokba), a nem megfelelően kezelt üveghulladék pedig óriási erőforrás-pazarlást jelent.

 

A teljes cikk a qubit oldalán IDE KATTINTVA tudjátok elérni.

 

Cikk és kép forrása: qubit.hu