A „Zöld Forrás” támogatásával, a Nemzetközi Duna naphoz kapcsolódóan szervezett nagy sikerű konferenciát a KSZGYSZ a mikroműanyagok okozta környezeti problémákról, amihez a KKM Duna Régió Stratégia Titkársága szervezte nemzetközi szakember találkozó is kapcsolódott
Egy felmérés szerint Kína, Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Vietnam annyi műanyag szemetet termel, mint a világ összes többi országa együttvéve (mondjuk ez abban az értelemben nem olyan elképesztő nagy aránytalanság, hogy ezekben az országokban összesen ~2 milliárd ember él, az emberiség negyede.)
A Tesco elárulta, hogy mire cseréli a műanyag palackokat. Alumíniumra. És ez szerinte zöld. Hát... A greenfo.hu szerkesztőjének véleményét olvashatjátok.
Veszélyt jelenthetnek az egészségünkre az újratöltött PET palackok. A palackokat a gyártók is egyszer használatosként forgalmazzák. A polietilén-tereftalátból készült flakonokból hő vagy túlságosan savas anyag hatására, illetve a hosszú időn át tartó tárolás vagy dörzsölés miatt káros vegyületetek oldódnak ki.
Bónusz-malusz rendszer bevezetését tervezi a jövő évtől a francia kormány, hogy ezzel bírja rá az embereket az újrahasznosított termékek használatára.
A Pécsi Állatkert hulladékkal szennyezett akváriumot állított ki bemutatva a Földre gyakorolt negatív hatásait ennek a globális problémának.
Nem csak azért hasznosak az utak melletti szemétszedő akciók, mert szebb lesz tőle a környezetünk.
2018-ban a korábbi évekhez képest is felgyorsult az a világméretű trend, amely az eladott műanyag szatyrok számának csökkentésére, hosszabb távon pedig teljes száműzésére irányul.
A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.