A műanyagrészecskék már bennünk lapulnak, és bármikor megbetegíthetnek

Az apró műanyagrészecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek.

Az apró műanyagrészecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek.

A davosi világgazdasági fórumon mutatták be a Loop nevű projektet, amely lényegében a betétdíj bevezetését takarja. A Loop támogatói között felsorakozott a Nestlé, az Unilever, a Procter & Gamble és a Pepsi, valamint huszonegy másik világcég, a fogyasztási cikkek legnagyobb forgalmazói. A cél az, hogy a boltban megvett vagy online rendelt termékek csomagolása visszakerüljön a gyártókhoz, akik újra felhasználják.

A szennyvizekben lévő mikroműanyagok több mint 60 százalékát el lehet távolítani – derült ki a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatóinak tanulmányából.

Gigacégek fogtak össze a bolygót elárasztó műanyagszemét ellen. A nemzetközi nagyvállalatok pénzt is adnak a projektre: az általuk frissen létrehozott szövetség, a Alliance to End Plastic Waste (AEPW) 1 milliárd dolláros befektetéssel indul, ezt az összeget a következő öt évben további 1,5 milliárd dollárral tervezik emelni. A cégek között van a Chevron, a Dow, az ExxonMobil, a Procter & Gamble (P&G), a Shell, a BASF, a DSM, a Mitsubishi Chemical Holdings, a Suez, a Total és a Veolia.

A csillámpor bizonyítottan környezetszennyező és sokan bele se gondolnak abba, hogy a csillogásnak mekkora ára van. Ez lehet a következő betiltott műanyag.




Kevesebb mint három hónappal az indulás után egyelőre felhagynak a Csendes-óceánon felgyülemlett műanyaghulladék eltakarításával.

Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.