Újrahasznosítás

Sokan azt hiszik, hogy a nevét nagy piros virágáról kapta, csakhogy ez nem igaz, hiszen azok a levelei. Tartóssága miatt sokan adják ajándékba, de legtöbbször a kukában végzi, pedig jobb sorsra érdemes!

Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.

A Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint környezetvédelmi szempontból a műfenyőnél sokkal jobb választás, ha vágott karácsonyfát állítunk fel otthonunkban.

Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.

2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az ehhez szükséges szabályozásra hónapok óta várnak a zöld civil szervezetek és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., ez azonban végül csak múlt csütörtök este jött ki, a kötelező bevezetés előtt 17 nappal. Ráadásul a szabályozás nem is került a parlament elé, hanem kormányrendeletet adtak ki róla a Magyar Közlönyben (559/2023), ami 24 oldalon keresztül részletezi a szabályokat.

2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az ehhez szükséges szabályozásra hónapok óta várnak a zöld civil szervezetek és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., azonban ez végül csak múlt csütörtök este történt meg, a kötelező bevezetés előtt 17 nappal. Ráadásul a szabályozás nem is került a parlament elé, hanem kormányrendeletet adtak ki róla a Magyar Közlönyben (559/2023), ami 24 oldalon keresztül részletezi a szabályokat.

Forradalmian új megoldással és mobil módon gyűjti be, regisztrálja, majd dolgozza fel a visszagyűjtő automaták nélküli kézi átvevőhelyeken a visszaváltott fémdobozokat, PET-palackokat és üvegeket a Returmatic Solutions Zrt., a MOHU-val való együttműködés keretében. 2024. január 1-je után egy egyedülálló, magyar szakemberek által kifejlesztett mobil rendszer teszi majd lehetővé, hogy a legkisebb településről is rendszeresen begyűjthető és feldolgozható legyen minden újrahasznosítható hulladékok.

2024. január 1-től minden üveg, fém és műanyag palackos, egyutas italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 Ft visszaváltási díjat kell fizetnie a vásárlónak, amit visszakap, miután visszaváltotta a palackot. A Reacty Digital legújabb kutatása szerint a magyar lakosság többsége hallott már erről az intézkedésről, és tervezi is visszaváltani a palackokat, de elvárja, hogy ezt kényelmesen tehesse meg. Az alábbi cikkben a palackok betétdíjas rendszerére adott lakossági reakciókat foglaljuk össze, egy következőben pedig a biohulladékot érintő változásokra fókuszálunk majd.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében jövőre sem emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak – közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.

Bűnbakkeresés és az elhibázott hulladékkoncesszió. Nem indul el 2024. január elsején a kötelező visszaváltási rendszer, mivel Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége akadályozza a betétdíj bevezetését. A volt köztársasági elnök szerint a PET-palackok és aludobozok kötelező visszaváltása csak július elsejétől indul.