A művészeti szubkultúrában is dívik az újrahasznosítás: a kortárs művészet már régen felfedezte magának a zero waste szemléletmódot, számos alkotó dolgozik itthon is szemétben talált tárgyakból, vagy éppen ipari hulladékanyagokból.
Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Az értékes hulladékot hatósági áron kell átadni a leendő koncesszornak – a Népszava értesülése szerint a Fidesz-KDNP ezzel a rövid módosítással igyekszik elejét venni a törvényalkotási bizottság csütörtöki, majd az országgyűlés jövő hét eleji nyílt ülésén a tervezett koncessziós rendszert illető alkotmánybírósági aggályoknak.
Alumínium spray-flakonoknál a zárt láncú, flakonból-flakon újrafeldolgozás környezetileg és gazdaságilag sem kedvezőbb a más célú újrafeldolgozásoknál – állítja egy svájci tanulmány.
Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság érdekében a környezetvédelemben áttörésre van szükség. Tervek már vannak, az idő azonban vészesen fogy.
A köztársasági elnök a decemberben elfogadott hulladékgazdálkodási tárgyú törvénymódosításban leginkább azt kifogásolta, hogy a javaslat elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben semmilyen kártalanításról nem gondoskodik. Véleménye szerint ellenkezik az alaptörvénnyel az is, hogy a koncessziós társaságok a törvénymódosítással egyoldalú erőfölényt szereznek.