Azok a környezetvédelmi csoportok, amelyek az újrahasználható és újratölthető megoldások mellett szálltak síkra a műanyagszennyezés szülte válság megelőzése érdekében, úgy vélik, hogy az italóriás többet is tehetne az ügy érdekében!
2020-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 505 kg volt. Ez az érték 4 kg-mal több, mint az azt megelőző évben és 38 kg-mal több az 1995-ös értéknél. Összességében az EU-ban 2020-ban 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, amely 1%-os növekedést mutat 2019-hez képest (+1,8 millió tonna) és +14%-os növekedést 1995-höz képest (+27,7 millió tonna).
A szervezet már 406 áruházból és 132 élelmiszerforgalmazótól gyűjti össze az élelmiszerfeleslegeket. 2021-ben 250 ezer rászorulónak tudtak segíteni és az élelmiszerpazarlás okozta környezetterhelés visszaszorításában is jelentős szerepet vállaltak.
A mezőgazdasági fóliahulladék begyűjtésével és hasznosításával jelentősen csökkenthetjük a környezeti terhelést, és hozzájárulhatunk teremtett világunk megóvásához is – jelentett ki Nagy István agrárminiszter Kunszigeten.
Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. (A hivatkozott cikkben hibásan lett átvéve a táblázat, az ott leírtakkal szemben - ahogy az az MNB-s gyűjtésben is szerepel - a gyümölcsösital-dobozokat és egyéb tetrapak hulladékot a műanyag szelektívbe kell kidobni.)
Az a kérdés, hogy a papírhulladékot hulladékként vagy termékként értékesítik, gyakran és régóta vita tárgyát képezi Európában. Néhány évvel ezelőtt uniós szinten megbukott az a javaslat, hogy bizonyos feltételek mellett termékké nyilvánítsák a hulladékpapírt.
A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.
Január elsején életbe lépett a törvénymódosítás, mely értelmében elindult a műanyag palackok és fémdobozok visszaváltása Szlovákiában. A változástól azt remélik, hatékonyabb lesz a flakonok újrahasznosítása, a környezettudatosabb módszerhez azonban a lakosoknak is alkalmazkodniuk kell.
A legtöbb európai országban és az EU egészében a keletkező hulladék mennyisége növekszik, de lassabb ütemben, mint ahogy az unió gazdasága növekedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett jelentése szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a teljes hulladéktermelés csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzés közel állna a megvalósításhoz. A jelentés megállapításai rávilágítanak a pazarlás hatékonyabb megelőzésére, a textilhulladékok reflektorfénybe helyezésével.