A vízben felhalmozódott hulladék hajthatná az óceánok szemétgyűjtő hajóit a Worcesteri Politechnikai Intézet, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és a Harvard Egyetem kutatói szerint.
A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.
Új adatokat közölt az Eurostat a műanyag csomagolási hulladékok uniós újrahasznosításáról.
A gyártók rövid távú érdeke a gyors haszonszerzés. Ezzel ellentétes a fogyasztók hosszú távú érdeke, az életminőség fenntartása, és a Föld megőrzése az emberi lét fennmaradásához.
Nyolc kilométer hosszan elterülő, több méter magas szemétdomb egy autóútra hordva – többek között ez maradt meg annak a több ezer embernek az otthonaiból, amiket július közepén a száz éve nem látott esőzések miatt elöntött a víz Belgiumban.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
Csütörtökön indul a II. Bodrogi PET Kupa folyótisztító és hulladékgyűjtő verseny, amelyen a csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Szegi érintésével tisztítják meg a Tiszát és szeptember 12-én délután Bodrogkeresztúron érnek célba – közölte a Tiszai PET Kupa ötletgazdája, szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület közleményben az MTI-vel.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!