Évek óta várjuk, hogy a fővárosban is elkezdődjön a szelektív hulladékgyűjtés. A világ nagyvárosaiban számtalan helyen van már ilyen rendszer, de Budapesten eddig csak néhány hulladékudvarba vihette a hulladékait - aki nagyon elszánta magát erre. Ősszel végre már 100 szelektív gyűjtőszigetet helyez ki a szolgáltató. Ennek körülményeiről faggattuk az illetékes szakembert.
A KukaBúvár 2003. tavaszi számában arról írtunk, hogy hogyan változtak meg a Székesfehérvár melletti hulladéklerakó tulajdonviszonyai. Azóta kétségbeesett leveleket kaptunk, amiből kiderül, hogy az üzemeltetésben is furcsa változások történtek, ennek jártunk utána.
A tatabányai Geofil Kft. technológiájával az üvegbõl különbözõ méretû (2-25 mm) gázosított golyókat állítanak elõ, melyet az építõipar kavics helyett használhat. Az így készült beton 30-40%-kal könnyebb, vasalási igénye harmadára csökken, valamint hõ- és hangszigetelése jelentõsen megnõ. Mindez azt jelenti, hogy hulladékból karcsúbb hidak, merészebb vonalvezetésû házak épülhetnek sokkal kevesebb szállítással, utólagos szigetelés nélkül és tájsebeket ejtõ bányászkodás elkerülésével.
Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?
Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.
Németországban törvény írja elõ, hogy január elsejétõl bizonyos italok esetében (kóla, üdítõk, sör, ásványvíz) az üvegre, illetve a dobozra betétdíjat kell felszámolni. A borokra és a tömény italokra ez nem vonatkozik.
Kezünkbe akadt egy idei cseh vizsgálat anyaga, melyben az ásványvíz-csomagolások közül a visszaváltható üveg és az eldobható PET-palack életciklusát hasonlították össze. Korábban általánosságban foglalkoztunk az ún. LCA-val vagy életciklus-vizsgálattal, most egy gyakorlati számítás eredményével tudunk szolgálni. Az alábbiak a tanulmány összefoglalóját adják.
Magyarországon évente több tízezer tonna ruházati cikk válik szemétté. Egy ezerfõs település háztartási textilhulladéka ugyanakkor tíz, a munkaerõpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévõ embernek (fogyatékossággal élõ, nagycsaládos, megváltozott munkaképességû, képzetlen) adhat munkát, akár otthon, házi bedolgozói rendszerben is. A hulladékfeldolgozás e mûfaja nemcsak a szemét mennyiségét csökkenti, de a mûhelymunkában részt vevõ emberekre jótékony hatással is van, mert alkotó munkát végezhetnek.
Nem vagyunk az újrahasznosítás minden alakja ellen, de a túlfogyasztás gondjain az nem segít! TARTÓS DOLGOKAT KELL GYÁRTANI!