A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas. állítja az ÉFOSZ. Ez nem igaz: a többutas csomagolás mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőbb.
A HuMuSz támogatja a környezetvédelmi tárca termékdíjtörvény módosító tervezetét és a betétdíjas kormányrendelet tervezetét, amely sok szempontból követendő példa lehet az EU tagországaiban is. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett módosítások kedvező hatással lehetnek a hazai termelésre és foglalkoztatottságra.
A csomagolóipar pénzt, fáradságot nem kímélő elszánt rohamot indított a környezetvédelmi minisztérium tervezett betétdíjas szabályozása ellen. Fizetett hirdetésekben tiltakozik, mozgósítja politikai lobbistáit, sajtókapcsolatait és élelmiszeripari szövetségeseit. Meglebegtetik a multinacionális tőke kivonását, ellátási zavarokkal, élelmiszerhigiéniai problémákkal riogatnak.
Tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amely alapján 9 hónapon belül regionális terveket kellett készíteni a kijelölt környezetvédelmi felügyelőségeknek. Alaposan elemeztük a terveket és összehasonlítottuk az OHT-val. Nagyon negatív kép alakult ki bennünk, ilyen formában nem javasoljuk a tervek miniszteri rendeletként való megjelenését, inkább vállalja fel az állam a néhány hónapos késedelmet a rendelet megalkotásában, de a terv legyen megalapozott és korrekt.
Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).
Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.
A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most nem a tetralottó akció nyerteseinek stockholmi suhanása követezik (ld. előző KukaBúvár), hanem az összegyűjtött italoskarton (ahogy a gyártó nevezi) avagy a kombinált italosdoboz (ahogy mi emlegetjük) útját követhetjük nyomon egészen Dürenig.
A Zöld Pont rendszer hazai bevezetésének célja a figyelem elterelése a hulladék-megelõzés fontosságáról. A hulladékok szelektív gyûjtésének, hasznosításának istenítésével a csomagolóipar feje tetejére állítja a helyes fogyasztói értékrendet és elvonja a forrásokat a valóban környezetkímélõ többutas csomagolási rendszerek fejlesztésétõl.
Az uniós irányelvek elõírásai alapján 2008-ra az építési hulladékok tekintetében is az 50 százalékos újrahasznosítási arányt kell elérni. Ezt a célt csak új szemléletû épülettervezéssel és piaci magatartással érhetjük el, amit új szabályozóknak kell kikényszeríteniük. Hoz-e új szemléletet az új szabályozás?