Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.
Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek, és nincs ez másként az egyszer használatos borospalackok tekintetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója most részletes képet vázolt fel arról, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.
Egy tanulmány kimutatta: a fekete színű újrahasznosított műanyagból készült játékok súlyosan veszélyeztetik a gyermekek egészségét
Visszavonta a kormány a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A betiltásról szóló törvényjavaslatot a Parlament honlapja szerint Semjén Zsolt a kormány nevében tegnap visszavonta.
A megváltozott munkaerőpiaci helyzetnek betudhatóan elkezdték feltölteni a már régóta meglévő szabad pozícióikat a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltató cégek - erről a trendről számolt be a Világgazdaság érdeklődésére az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) és a fővárosi FKF Nonprofit Zrt. (FKF) is.
Az Európai Bizottság 2019 decemberében - több mint 27 ezer uniós állampolgár, köztük több mint ezer magyar állampolgár megkérdezésével - Eurobarométer felmérést végzett, melyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az európai állampolgárok a környezethez. Az eredmények március végén láttak napvilágot
A kortárs tajvani szerző, Wu Ming-yi Rovarszemű ember című könyve számos kérdést érint, és a sokból csak az egyik az, hogy vajon hol is van az ember helye a természetben, és milyen következményei vannak a természet kizsákmányolásának. Csupán az egyik, de mindenképp fontos kérdése ez a regénynek, amelyben a természeti környezet iránti mélységes alázat és tisztelet végig jelen van, de sohasem tolakodóan vagy kioktatóan, inkább csak egyfajta sajátos, modern hátteret szolgáltatva a cselekménynek. Read more about Wu Ming-yi: Rovarszemű ember