Mindig örömmel adunk hírt egy hazánkba költözött új technológiáról. Pláne így van ez, ha a dolog szorosan kötődik a környezetvédelemhez, mint az InterMetál Recycling Kft. által vásárolt képcsőbontó berendezés. A 30 milliós beruházás három hete kezdte meg áldásos szétválasztó tevékenységét, amelynek napi 100 képcső bontási kapacitása egyelőre messze nincs lefedve.
Szentlőrincen (a főváros jelenlegi XVIII. kerületében) olyan hulladékfeldolgozó üzem működött már a 20. század fordulóján, amely mintatelepnek számított az egész világon. Az érdeklődő szakemberek még az Egyesült Államokból is eljöttek, hogy saját szemükkel láthassák az akkori technológiai színvonalon épült komposztáló létesítményt. Ma már csak rom és borzalmas bűzt eregető rothadó hulladékhalmaz áll a Cséry-telepen. Az önkormányzat komposztálótelepként szeretné hasznosítani a területet, ám érdekes módon a meghirdetett lakossági fórum elmaradt
Tura-Galgamácsa térségében 2001. óta négy település összefogásával jól működő szelektív hulladékgyűjtés folyik erről a KukaBúvár is beszámolt (2002. nyár). Nemrégiben megjelent az Ökopannon Kht., az újrahasznosítás koordínálására felkent szervezet (Tura az egyetlen(!) település, ahol sikerült szerződést kötniük a szelektív gyűjtés támogatására ), és előadta a tutifrankót.
Nem kétséges a HEEB-k veszélyessége. Megfelelő tájékoztatással, szemléletformálással a veszélyesség csökkenthető. A jelenlegi kezelési eljárás egyik lehetséges útja, hogy a fogyasztók az elhasznált (nem szervizelhető és nem használható!) készülékeket szakszerű kezelésre átadják. A Veszprémi Egyetemen ezzel kapcsolatban készítettünk felmérést.
A hulladékgazdálkodási jogszabályok alapján a használt gumiabroncsot Magyarországon az EU tagországaihoz hasonlóan 2003 júliusától egészben, 2005-től pedig még darabokban is tilos lesz települési szilárdhulladék-lerakóban elhelyezni. Az eddigi szokástól eltérően tehát a végső lerakás helyett más módszerekhez kell folyamodnunk. Ha nem sikerült megelőznünk a hulladék képződését, akkor újrahasznosítással, illetve a lehető legkisebb környezetterhelést okozó égetéssel érdemes próbálkozni. Lássuk, milyen lehetőségek léteznek!
A Hulladék Munkaszövetség kétnapos nyaralást szervezett a Konténer-szigetekre. Az üdülés alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg a szelektív gyűjtés csinjáról-binjáról Nagy Tamás utazásszervező, Bödecs Barnabás túravezető és a számos előadó segítségével.
Az utóbbi időben egyre többen egyre többet - és talán egyre komolyabban beszélnek a szelektív gyűjtésről. Sokan emlegetik azt is, hogy a hulladékok különválogatását már a gyerekeknek meg kell tanítani. Egy jó oktatóanyag elkészítéséhez azonban érdemes lenne felmérni, hogy a gyerekek - a jelenlegi igencsak hiányos környezeti nevelés mellett - mennyit tudnak a szelektív gyűjtés elméletéről és gyakorlatáról. A Kék Forrás Egyesület reprezentatív kb. 1000 budapesti felsőtagozatos iskolás körében végzett kutatásával erre a kérdésre kívánt választ adni.
Évek óta várjuk, hogy a fővárosban is elkezdődjön a szelektív hulladékgyűjtés. A világ nagyvárosaiban számtalan helyen van már ilyen rendszer, de Budapesten eddig csak néhány hulladékudvarba vihette a hulladékait - aki nagyon elszánta magát erre. Ősszel végre már 100 szelektív gyűjtőszigetet helyez ki a szolgáltató. Ennek körülményeiről faggattuk az illetékes szakembert.
A KukaBúvár 2003. tavaszi számában arról írtunk, hogy hogyan változtak meg a Székesfehérvár melletti hulladéklerakó tulajdonviszonyai. Azóta kétségbeesett leveleket kaptunk, amiből kiderül, hogy az üzemeltetésben is furcsa változások történtek, ennek jártunk utána.