Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adatvadászat

Év: 
2005
Szám: 
Tél
Szerző: 
dr. Kalas György

gyuri01Nem titok, hogy a környezetvédelmi taktikánk kidolgozását segítik a fogyasztói társadalom természetét már jól ismerő külföldi civil szervezetek is. Felkészítettek minket arra, hogy a csomagolóipar nyilván itt is elkövet majd mindent annak érdekében, hogy elkerülje a kötelező betétdíjak bevezetését.

Amíg lehet önkorlátozási ígéretekkel kábítanak. Amikor ez hiteltelenné, a hulladékhelyzet viszont tragikussá válik, akkor – „majd mi megoldjuk!” felkiáltással – saját begyűjtő-hasznosító szervezeteket alapítanak. Az újrahasznosítási arányszámok teljesítésénél azonban – figyelmeztetnek „nyugatról” – nagy a kísértés a kötelezettségek adminisztratív letudására, a statisztikai adatok manipulálására. Ezért, és mivel a felelősségi elv érvényesítése, az ép környezet megóvása, a központi pénzek felhasználása közérdek – alapvető lenne az adatok teljes átláthatóságának biztosítása, az integrált (hatósági + társadalmi) ellenőrzési rendszer kiépítése.
Jellemző az is – figyelmeztettek „nyugatról” – hogy a téma látványosan kommunikálható. Nem véletlen, hogy a szelektív gyűjtésről szóló statisztikai diadaljelentések a választási kampányokban (a pártok ökológiai hazudozó-versenyének beindultával) is rendszeresen megjelennek.
Na, témánál vagyunk. A magyar hulladékforradalom két élharcosa (az Öko-Pannon Kht. és a KvVM) már októberben arról parádézott a sajtószobákban, hogy Magyarország határidőre teljesíti a törvény előírását és 2005. év végére a képződő csomagolási hulladékok 50 %-a Isten bizony hasznosításra kerül.
A pontosítás kedvéért megjegyzem, hogy ez az előírás nem az Öko-Pannonra, hanem az egész ország csomagolási hulladékaira vonatkozik – a teljesítésre megjelölt határidő pedig nem év vége, hanem 2005 július 1. (2000. évi XLIII. tv. 56.§ (8) bek.). Hogy mihez képest? Mint tudjuk a hazánkban keletkező csomagolási hulladékok pontos mennyisége az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készítésekor ismeretlen volt. Az OHT-ban a KvVM „hivatalos becslése” szerint 2005-ben „865 ezer tonna csomagolási hulladék képződése várható”. Ehhez képest idén tehát kb. 430 ezer tonna az előírtan hasznosítandó teljesítmény, amihez az OHT szerint 315 ezer tonna „ipari” és kb. 120 ezer tonna „lakossági” hulladék begyűjtése szükséges.
A diadaljelentések szaporodtával az ember kíváncsivá lesz, hogy na, mégis hogy jött ki az 50%, miképpen állnak össze ezek az adatok? Megpróbál utána járni. Először országos szinten kezdi, tehát a minisztériumnál. Már csak azért is, mert a csomagolási rendelet szerint 2003 óta oda futnak be az adatok és KvVM honlapján kellene megjelennie a forgalomba kerülő új csomagolások, illetve azok hulladékainak hasznosítását összesítő „nyilvános információ rendszernek” (94/2002. (V.5.) Korm. sz. rendelet 12.§).
A KvVM honlapján azonban hiába klikkelgetünk - nincs ilyen információs rendszer. A hivatalos megnyilatkozás szerint ennek oka az, hogy a 2002-es (!) „Kormányrendelet olyan nyilvántartási rendszert ír elő, melynek jogszabályi háttere még nincs megteremtve. Ennek megfelelően a jogszabályban előírt nyilvános információs rendszer nem hozható létre.” Azannyát... „A Minisztérium tájékoztatása szerint folyamatban van a Cskr. módosítása” – tájékoztat bizalmasan a KvVM-féle megoldásról a KvVM Szerve. Azt tudtuk, hogy a felügyelőségeknek semmi kapacitásuk a koordináló szervezetek hatósági ellenőrzésére – de hogy a minisztériumnak sincs használható, hiteles adatbázisa a csomagolási helyzetről, az bizony aggasztó.
Na, ha ez nem megy, az ember megpróbál adatokért folyamodni az hulladékbegyűjtést, hasznosítást koordináló szervezetekhez. Ez is logikus, hiszen ők jelentik a Szervnek az adatokat. A biztonság okáért előtte még tisztázandó, hogy a Kht. formációt felvett koordináló szervezetek (mint adat-tulajdonosok) kötelesek-e a birtokukban lévő „hulladékos adataikat” kiadni? Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalása szerint igen, hiszen az Öko-Pannon Kht. közfeladatot ellátó szervnek minősül, vagyis az általa kezelt szakmai adatok közérdekűnek minősülnek (Omb. 438/K/2004-2). Igen ám, de a nagyhatalmú Öko-Pannon Kht. pontosan tudja, hogy az információ hatalom. Amíg nála van... Viszkei igazgató szerint ő aztán a honlapján közzétett jelentésen kívül „nem köteles harmadik személyek felé további adat szolgáltatására”. A labda – intézkedésre – visszakerült hát az Ombudsmanhoz, mi pedig megpróbáltunk továbblépni.
Még lejjebb ereszkedve a helyi önkormányzatoknál próbáltunk megtudni valami használhatót a lakossági begyűjtés szerződéses hátteréről és helyi teljesítményéről is. A HuMuSz tagszervezetei 16 olyan várost keresett meg, ahol az Öko-Pannon honlapja szerint állítólag szervezetten folyik a csomagolási hulladékok szelektív begyűjtése. Közérdekű információt kikérő leveleinkre a települések fele nem is reagált, a többi értékelhetetlen választ küldött. Volt amelyik nem is szerződött az Öko-Pannonnal, volt amelyik (Debrecen) a közszolgáltató cégét nevezte meg az ügyben illetékesnek, aki viszont visszamutatott a városi önkormányzatra…
Összességében eltelt hat hónap, anélkül hogy az adatvadászatom a legcsekélyebb eredményre vezetett volna. Az októberi előzetes alapján egyébként nem nehéz megjósolni, hogy már rég elkészültek az év végi diadaljelentések. A csomagolóanyag össz-kibocsátás ugyan tovább nőtt, az eldobó csomagolások aránya kenterbe ver minden rekordot, a betétdíjas rendelet csődöt mondott – de az EU megnyugodhat. Statisztikai szinten minden oké – győzött a nagy októberi hulladékforradalom!