Az ábra néhány európai államot mutat be. Az előző KukaBúvárban már szörnyülködtünk az ír példán, de látjuk, hogy például az olasz trendek még hátborzongatóbbak.
De mintha nem mindenhol lenne ez így.
Ausztria, Dánia túllépett már ezen, Nagy-Britanniáról nem is beszélve. Náluk biztosan nem fordulhat elő, hogy a csomagolásban érdekelt ipar fő lobbistája közalkalmazott lehet az ipari tárcánál. Nálunk ilyen is volt a vadkapitalizmus hőskorában...
Persze magyar adatok nincsenek, csak HuMuSz becslések, de jól látszik, hogy az ír pályára álltunk rá mi is. Jó lenne elemezni az ír példát (rajta leszünk), de a hazai okokat könnyű felsorolni: állami tehetetlenség, a politikai szándék hiánya, a jogalkotás és a jogérvényesítés csődje, ipari és kereskedelmi gátlástalanság és felelősségáthárítás, na és persze a magyar fogyasztók tudatállapota.
Ki kéne ezt heverni minél hamarabb. Hiszen jobb körökben már a gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválasztásáról (decoupling) beszélnek!


Forrás: EEA Report no 3/2005 Effectiveness of packaging waste management systems in selected countries: an EEA pilot study