A környezeti nevelés tevékenységre ösztönöz, és ezen keresztül tanulhatjuk meg, hogy egy egész rendszer részei vagyunk, így tudatosan kell benne élnünk. A pedagógiai irányzat immár több mint 30 éve van jelen hazánkban, és ez alatt az idő alatt számtalan próbálkozást, szabályozást és változást ért meg. A szemléletmód egyik úttörője, Labanc Györgyi mesélt többek között óvodai programról, járatlan utakról, mintákról és célokról.
A magyar emberek 62%-a szeretné, hogy az óvodai és iskolai étkeztetésben kötelező legyen a vegyszermentes bioélelmiszerek használata − derült ki a Greenpeace Magyarország reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya – állapították meg szakemberek, akik a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből.
Az Európai Parlament összehangolja a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet a körforgásos gazdasággal, azáltal, hogy szigorúbbá teszi az energiatermelés során keletkező hulladék és salak felhasználással kapcsolatos kritériumokat.
Eredményesek voltak a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések a 2014-2016 közti időszakban, a kis méretű szálló por (PM10) részecskék koncentrációja ráadásul csökkenő kiadások mellett mérséklődött - mondta Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
2017 legszomorúbb természetfotója egy tengeri csikóhalról készült, amely egy fültisztító pálcikába kapaszkodik. Ez lehetett az utolsó lökés ahhoz a rendelethez, amellyel az Egyesült Királyságban első országként Skócia betiltja a műanyag pálcikás fültisztítókat. Becslések szerint ezzel az egy döntéssel 50 százalékkal csökkenhet a skót háztartásokból tengerbe jutó hulladék mennyisége.
Egy magyar átlagosan évente 379 kiló szemetet termel, vagyis naponta több mint egy kilónyit – derül ki az Eurostat összesítéséből. Ezzel jócskán a 480 kilós EU-átlag alatt van Magyarország, ráadásul a korábbi évekhez képest is csökkent a megtermelt szemétmennyiség. 2005-ben még 460 kiló volt ez nálunk, az unióban pedig fél tonnánál is több, átlagosan 515 kiló.
Egy kisebb csodával felér, hogy egyáltalán vannak még korallok a világ óceánjaiban. Nem elég, hogy falánk tengeri csillagok és gazdálkodók vegyszerei pusztítják őket, ráadásul a globális klímaváltozás miatt egyre savasabb és oxigénben szegényebb vízben kell túlélniük, most a tudósok még két halálos ellenségüket azonosították.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.