Szakpolitika

a Magyar Nemzet cikkébõl idézek:

Az öko-védjegyek sokfélesége már a szakértõket is aggasztja. Számos ilyen címke nem környezetbarát terméken szerepel, s az Európai Unió leendõ védjegye is lassan komédiába fullad. A német fogyasztók 3/4-e például azt hiszi, hogy a környeztebarát védjegy hivatalos bejegyzéshez van kötve, holott ez nem így van! Bármilyen terméket elõállító vállalat, intézmény vagy szervezet saját címkét tehet portékájára. ?gy tehát a legtöbb öko-védjegy környezetvédelmi követelményszintje a kitaláló szándékának és akaratának felel meg.

A rendszerváltást követõ 4 évben második legnépesebb városunk, Debrecen önkormányzati testületének Környezetvédelmi Bizottságában Gyarmathy István elnökölt (jelenleg a........). Nem kis részben az õ áldozatos munkájának köszönhetõen, a környezetvédelem szinte minden területén óriási eredményeket tudott felmutatni a város. Ebben az idõszakban sikerült majd' minden évben egy viszonylag nagyobb összeget (30-50 millió Ft) kicsikarni a testülettõl Környezetvédelmi Alapként a város környezeti gondjainak enyhítésére. Ennek is köszönhetõ, hogy a városba került a Ganz-Hunslet egyik új típusú villamosa, megindult az autóbuszok egy részének földgáz üzemre való átállítása, megkezdõdött egy levegõminõség-ellenõrzõ rendszer kiépítése, megépült egy nagyteljesítményû szennyvíztisztító telep, kisebb-nagyobb területek kerültek helyi védelem alá. És ez még nem minden: az említett idõszakban hulladékügyben is sikerült áttörést elérni! A történetnek tanulságai is vannak, melyek közül a legnagyobb az, hogy egyetlen meghatározó személyiség jelenléte milyen eredményeket hozhat, eltûnése pedig milyen hamar taszíthat újra a szürkeségbe egy egész várost.

Dúl a harc a reklámtörvény frontján. A heteken belül a Kormány, és valamikor tavasszal az Országgyûlés elé kerülõ tervezetben több változat fog szerepelni különbözõ szigorszintekkel. A mindenféle lobbiknak sikerült benyomniuk a saját teljesen liberális változatukat, mi pedig megírtuk az alábbi levelünket.

Ha nehezen is, de itt a tavasz. Elolvad a hó, láthatóvá válnak újra az illegális szemétlerakók. Az embernek nagy kedve támad takarítani, rendet csinálni. Néha még az is eszünkbe jut, hogy "valami nagy-nagy tüzet kéne rakni". Itt kezdődnek a bajok.

Az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény 1995. június 23-án lépett hatályba. A Törvény 21.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 113/1995(IX.27.)Korm., illtve 10/1995(IX.28.)KTM szám alatt kiadták a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. Az alábbiakban e rendeletek azon részeinek értékelésével foglalkozunk, amelyek a legtöbb vitát kiváltó csomagolóeszköz termékdíj témakört szabályozzák. Ezek a jogszabályok 1996. január 1-én léptek hatályba.

Ebben az írásban a szelektív gyûjtések kábulatába esett magyar városoknak villantanánk fel néhány lehetõséget, melyek a hulladék megelõzése szempontjából bírhatnak alapvetõ jelentõséggel.