Megelőzés

Hogyan építsünk veszélyeshulladék-égetőt?

A Győri Hulladékégető Kft. az ország közvéleménye előtt idén márciusban híresült el, amikor az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉDUKÖFE) megtagadta az égetőmű működési engedélyének meghosszabbítását. Építési engedély nélküli pótlólagos beruházások kezdődtek, így az Égetőmű 2000-re nyerte el - mondhatni - azt a műszaki színvonalat, mellyel már létesítése évében rendelkeznie kellett volna. Az 1992-ben kiadott tevékenységi engedélyt ezek nélkül nem is lett volna szabad megadni. A szakhatóságok nyolcéves aktív elkendőző és szemhunyó magatartása nélkül ma ezen a helyen nem lenne veszélyeshulladék-égetőmű.

A hazai gumihulladék helyzet

Civilizált ember -- mindenkinek van legalább egy ilyen ismerőse -- gumiabroncsot nem dob a kukába, erről már a harmadikos környezetismeret órán is szót ejtenek. A kommunális szolgáltatók a lomtalanítás nevű össznépi társasjáték alkalmával szabadítanak meg bennünket a használt gumiktól, hogy aztán ugyanúgy bánjanak el vele, mint a többi szeméttel. Polgártársainkban kerékcsere után gyakorta felmerül még a gumi árokba vagy patakba dobálásának ötlete, persze csak végső elkeseredésükben, mert nem tudják, mi a francot csinálhatnának vele. Tényleg, kinek és mit kellene tenni a gumiabroncs-hulladékkal?

A vasút felszámolása

Orbán Viktor miniszterelnök eddigi legszociálisabb és legkörnyezetorientáltabb nyilatkozatában három gyermeket, három szobát és négy kereket kívánt a magyar családoknak. Tevékeny közremûködése folytán a Kormány az autópályaprogram felgyorsításáról határozott, melynek révén 5 év alatt újabb 600 km gyorsforgalmi út épülhet. Közben jóval kisebb publicitással értesülhettünk arról, hogy az erõltetett ütemû közúthálózat-fejlesztést az Európai Unió országai és bankjai nem nézik valami jó szemmel. Olyannyira nem, hogy nemhogy támogatni, de hitelezni sem hajlandóak. A magyar kormányon pedig számon kérik a vasúthálózat, a tömegközlekedés fejlesztését. Mindez azonban nem zavarta a kabinetet abban, hogy meghozza a 2258/1999(X.14) sz. határozatát, melynek értelmében a Magyar Államvasutakat 2000. szeptember 30-ig végrehajtandóan felmentette 1000 km mellékvonal üzemeltetési kötelezettsége alól. Ezen túlmenõen elrendelte a többi mellékvonal felülvizsgálatát is úgymond "a hatékonyabb üzemeltetés feltételeinek feltárása érdekében", ami olvasatunkban a most még megmaradó mellékvonalak további lassú elsorvasztását jelenti.

Oldalak