Már nem ketyeg a bomba a Hortobágyon

Véget ért a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása Balmazújváros-Lászlóházán, illetve a debreceni Határ úti telephelyen. A környezetvédők szerint probléma, hogy nem érvényesül maradéktalanul a szennyező fizet elve.
A világnépesség robbanásszerű növekedése ráadásul egyre nagyobb vízszükséglet-növekedést indukál. Ez a jövőben újabb hatalmas migrációs hullámot indíthat, hiszen az ivóvíz hiánya meg fogja követelni azt, hogy az emberek oda vándoroljanak, ahol a víz van. (Már a mostani menekültáradat mögött is a klímaváltozást látják kiváltó okként tudósok.) A vízháború pedig már elindult, még ha azt innen nem is mindig látjuk. 2025-re pedig több mint az emberiség ötöde, 1,8 milliárd ember él majd abszolút vízhiányos területen, és a Föld lakosságának a kétharmada számára jelenthet majd nehézséget a vízhez való hozzáférés.
Jelenleg az emberiség 50%-a városban lakik. A statisztikák szerint ez az arány 75%-ra nő 2050-re. Annak ellenére, hogy a Föld teljes területének 2%-át teszi ki az ember lakta szárazföld, mégis az emberi tevékenység tehető felelőssé az üvegházhatás gázkibocsájtásáért, és emiatt a klímaváltozásért.
Jó tudni, hogy vannak, akik nem csak a szájukat járatják, ha környezetvédelemről van szó, hanem tesznek is azért, hogy a világ tisztább és élhetőbb hely legyen – emberek, állatok és növények számára egyaránt.