Megelőzés

Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.

Az iskolakezdés minden évben óhatatlanul társul a tanszer-beszerezéssel. Füzetre, tollra, ceruzára, táskára, papírra van szükség, valamiben hordani kell a tornacuccot és az uzsonnát. Cikkünkben bemutatjuk a környezetbarát alternatívákat.

 „Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.

Már 14 Apple összeszerelő üzem kapta meg a hulladékmenetes működésért járó tanúsítványt, a következő években pedig megújuló energiára állnak át. Az Apple szerdán jelentette be, hogy mind a 14 kínai összeszerelő üzeme megkapta az „UL zéró hulladék” tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy az itt keletkező összes hulladékot feldolgozzák, újrahasznosítják vagy komposztálják.

Budapesten rendezik meg augusztus 30-a és szeptember 3-a között az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A nemnövekedés mozgalma az elmúlt évtizedben ütötte fel a fejét, mint a fennálló, állandó növekedésen alapuló világgazdasági rendszer kritikájának új, alternatívát is kínáló megnyilvánulása. A Magyarországon ragadt francia nemnövekedés mozgalom szószólójával, Vincent Liegey-el beszélgettünk arról, mi ez a nemnövekedés egyáltalán. Komcsik, szocik, zöldek, utópisták, vagy kik ezek? És mit akarnak?

A számítógép, bútor és cipőgyártók által előállított termékek környezetvédelmi besorolásának a jövőben szigorúbb szabályoknak kell majd megfelelniük.

A biotechnológiai kutatások egyik fontos területe annak kikísérletezése, hogy mivel lehetne helyettesíteni a szarvasmarhabőrt a ruházati iparban. Designtermékeink és ruháink legnagyobb részét ugyanis környezetvédelmi szempontból költséges és mérgező technológiák alkalmazásával gyártják. A bőr esetében például – környezetvédelmi perspektívából nézve – a szarvasmarhák etetése költséges, emellett az állatvédők kegyetlennek tartják az állatok lemészárlását. Az ember számára viszont fontos a luxusérzet, a bőr anyaga, illata a mindennapi használatban.