Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
Lezárult a dm Kezdd kicsiben kihívása, a vállalat 1 millió forinttal támogatja a jövő évi Tiszai PET Kupát. A fenntarthatóság témája azonban továbbra is napirendben marad, tetten érhető a tudatos fogyasztásra buzdító tartós ár stratégiában, a szortiment összeállításában és a társadalmi felelősségvállalás terén tett lépésekben is. Novemberben a túlfogyasztásra buzdító Black Friday napot a dm Giving Friday nappá változtatta és aznapi bevétele 5 százalékát jótékony célra ajánlotta fel.
Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.
A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.
Újabb elemmel bővül Miskolc hulladékgazdálkodási rendszere, pénteken megnyitotta kapuit a miskolci lakosok számára a hulladékok keletkezését megelőző Miskolci Újrahasználati Központ (MÚK), melynek célja, hogy a mai fogyasztói társadalomban feleslegessé vált használati tárgyak ne a hulladékok közé, a környezetet terhelve lerakásra, hanem mások örömére is, „újra használatba” kerülhessenek.