Hulladéklerakás

Kínába szemetet importálni eddig pénzügyileg kedvező eljárás volt. Ezeket alapanyagként felhasználva olcsóbban tudtak terméket előállítani, szemben a fejlett országokkal. A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon. 2016-ban 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak körülbelül 18 milliárd dollárért.

Egy felmérés  szerint Kína, Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Vietnam annyi műanyag szemetet termel, mint a világ összes többi országa együttvéve (mondjuk ez abban az értelemben nem olyan elképesztő nagy aránytalanság, hogy ezekben az országokban összesen ~2 milliárd ember él, az emberiség negyede.)

A kínai nagyvárosok legújabb bringamániája nem meglepő, már évtizedekkel ezelőtt híresek voltak a biciklikkel telített utakról. Ehhez képest a kínai városokban nemhogy nő, hanem egyenesen csökken a biciklizési kedv: a pekingi közlekedési bizottság adatai azt mutatják, hogy míg az 1980-as években az összes városon belüli utazás 63 százalékát biciklivel tették meg, 2014-re ez az arány 17,8 százalékra csökkent.

A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.

Egyelőre ideiglenes vezetők irányítják az állami kukaholdingot a felügyeletet ellátó államtitkári posztra kinevezett eddigi elnök-vezérigazgató után. A díj marad.

A fejlett világ jó dolgában ott tart, hogy lassan a zöldborsót is szemenként becsomagolva árulják a boltokban, de a környezetvédőket hosszú évek óta felháborító ősbűntény nem más, mint a banán becsomagolása.

Az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltette az az ügy, amelyben állítólag jelentős mennyiségű háztartási hulladékot szállítanak illegális üzleti vállalkozás keretében Lengyelországba más országokból. A szeméthelyzet idén januárban vált problematikusabbá, miután Kína importtilalmat rendelt el az újrahasznosítási célú műanyagra.

Tegnap este ér célba a 2018-as PET Kupa, amely során idén hatodjára tisztították meg civilek a Tisza felső szakaszát a hulladékoktól. Idén a Greenpeace Magyarország önkénteseiből álló csapat is csatlakozott a kezdeményezéshez, akik emellett át is válogatták a hulladék egy részét, hogy kiderüljön: mely cégek járulnak hozzá termékeik révén leginkább a Tisza felső szakaszának műanyagszemét-szennyezéséhez. És a győztesek videón.

Egy olasz környezetvédő szervezet, amely első ízben mérte fel a dél-európai ország édesvizeinek állapotát arra figyelmeztetett, hogy Olaszország tavai hulladékkal, mikroműanyagokkal és kezeletlen szennyvízzel szennyezettek. A jelentést a szervezet Goletta dei Laghi – a Tavak Szkúnere – nevű hajójának fedélzetén dolgozó kutatók eredményeire alapozták.