Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén megjelentek az adatszolgáltatók 2020. évi jelentései és az azokból összeállított országos aggregált adatok is elérhetőek az adatszolgáltatások ellenőrzése, hiánypótoltatása és összesítése után.
2020-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 505 kg volt. Ez az érték 4 kg-mal több, mint az azt megelőző évben és 38 kg-mal több az 1995-ös értéknél. Összességében az EU-ban 2020-ban 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, amely 1%-os növekedést mutat 2019-hez képest (+1,8 millió tonna) és +14%-os növekedést 1995-höz képest (+27,7 millió tonna).
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti, valamint FKF Hulladékgazdálkodási Divíziói elvégezték a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területének teljes körű megtisztítását. A szakemberek a fennsíkot megszabadították az évtizedekkel ezelőtt, a környezeti és fenntarthatósági szempontok mellőzésével lebontott katonai célú épületek törmelékeitől, és a területet visszaadták az őshonos növényvilágnak, – évtizedes, örökölt adósságot rendezve az együttműködés által.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.
Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.
Az első takarítással egyidőben megindult egy közös stratégiai tervezési folyamat a hulladék visszatermelődésének megakadályozására és a terület jövőbeni fejlesztési lehetőségeinek, céljainak meghatározására.
A Bizottság felszólítja Bulgáriát, Horvátországot, Görögországot, Romániát és Szlovákiát a hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK irányelv) és a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv) helyes alkalmazására.
A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.
A kriptovalutázás a magas energiaigénye és karbonlábnyoma miatt kifejezetten környezetpusztító pénzügyi befektetés, de van egy kevésbé ismert harmadik „zöld” probléma is vele: világszinten is meghatározó mennyiségű e-hulladékot termel. Hogy mennyit, azt most számszerűsítették először.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.