Budapesten különböző becslések szerint évi 20 tonna novamidazofen – ami többek között az Algopirin hatóanyaga – kerül a természetes vízfolyásokba, és akkor még nem beszéltünk a többi gyógyszerek hatóanyagáról. A jelenleg működő szennyvíztelepi technológiáknak ugyanis egyike sem alkalmas a kis koncentrációban jelen lévő gyógyszermaradványok kiszűrésére.
Nő a hulladékipar! - derült ki a Világbank elemzéséből. A gyarapodásnak minden bizonnyal örülni kellene, hiszen arra vagyunk szocializálva, hogy elégedettek legyünk, ha valamilyen ipar nő.
Miniszterelnökünk februári beszédében hangsúlyozta, hogy hét fejlesztendő ágazatot lát lelki szemei előtt, köztük az egészségipart és a környezetipart is. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi magától (illetve tőlünk...) is nő. Zöld miniszterünket havonta láthatjuk örömködni: milliárdos EU-források nagy részét arra tudjuk használni, hogy települési szilárd hulladékunkat csekély energianyerés mellett veszélyes hulladékká (salakanyagokká), víz- és légszennyezéssé alakító baromi drága égetőműveket építsünk.
Európai referenciaüzemként mutatták be Portóban a Lipor nevű cég vadonatúj komposzttelepét. Hihetetlen méretek, meghökkentő csúcstechnológia, szédítő külsőségek. Amíg nálunk csúcsmodern szemétlerakókat avatnak, ott elképesztő mennyiségű uniós pénz befektetésével komposztáló technológiákat. A hangsúly a csúcson, az avatáson és a pénzen van.
A Hajdú-Bihar megyei ISPA program keretében a debreceni és a hajdúböszörményi lerakó már üzemel, az önkormányzati tulajdonú VG Kft. mûködteti. A rendszerhez tartozó 14 településen január 1-tõl mûködik a hulladékszállítás a Cégény úti lerakóba. A telepen jelenleg folyik a próbaüzem, a technológia tesztelése. A tapasztalatokról kérdeztem Sánta Krisztiánt a Hajdúsági Regionális Hulladékkezelõ Telep vezetõjét.
Várpalota Inotai városrészében, a Magyar Villamos Mûvek területén álló egykorvolt szépemlékû November 7. Hõerõmû átépítésével hulladékégetõ mûvet szándékozik építeni a Polgárdi gesztorságával alakult Közép-Duna Vidéke Konzorcium.
A háztartási szemétben jelentõs mennyiségben található veszélyes hulladék. A lakosság környezettudatosabban gondolkodó rétege gyakran keresi -- a HuMuSz budapesti irodáján keresztül is -- ezeknek az anyagoknak a megnyugtató elhelyezési lehetõségét, és ugyancsak hiányolják a szervezett gyûjtési rendszert. Az önkormányzatoknak nagy szerepük lenne ennek kialakításában, lássuk jelenleg mit "kínálnak".
A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2001. december 8-i jogerõs ítéletében elutasította a HuMuSz és a gyõri Zöld Erõ Egyesület keresetét, melyet a Gyõri Hulladékégetõ Kft veszélyes hulladék átvétele és kezelése tárgyában a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség által még 2000. júniusában kiadott engedély ellen nyújtottunk be. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A Gyõri Hulladékégetõ ügyeirõl és a perindításról ld. KukaBúvár 2000. tavasz és nyár.
Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Csepel-szigeten milyen környezetszennyezések kísérték a csatornaberuházásokat, és milyen politikai botrányok tapadnak a nagy állami támogatásokhoz. Sokat nem haladt azóta az ügy, a hatóságok nemigen csipkedik magukat, hogy az aszfalt eltûnjön a Kis-Duna mellõl.