Fogyasztóvédelem

Komolyan vesszük a környezetvédelmi miniszter szándékát, amely a Környezetvédelmi Alap (KAC) pályázati rendszerének teljes megújítására irányul, ezért összeállítottunk egy javaslatot e tárgyban. Nem hívtak meg (bár a KAC Tárcaközi Bizottság tagjai vagyunk), de elmentünk az erre a célra életre hívott bizottság elsõ ülésére is (elnök Debreczeni István a Dunapacktól!), csak annyi derült ki, hogy nehéz ügy lesz. Meggyõzõdésünk, hogy a támogatási rendszer fogyatékosságai nem szüntethetõk meg csupán a KAC megreformálásával. Biztosak vagyunk benne, hogy kormány és költségvetési szinten kell meghozni az elsõ komoly politikai döntéseket, és integrálni kell az azonos célú környezetvédelmi alapokat. Így lényegesen átláthatóbb struktúra jöhetne létre, és a pályázók dolga is lényegesen egyszerûbb lenne.

Az OHT nagy érdeme (az elõzõ verzióhoz képest), hogy frissebb adatokat olvashatunk benne az országban keletkezõ hulladékokról. Ez rögtön hátránya is, mert az értékelés mintha a régi adatok alapján történt volna... A számok között nagy a rendetlenség, az alábbiakat az OHT különbözõ oldalairól bogarásztuk össze (a grafikonokat is mi készítettük, mert az OHT-ben nincs egy szál se...). És akkor még nem is vizsgáltuk, hogy honnan származnak, és mennyire megalapozottak! Márpedig rossz adatok alapján csak rossz következtetést lehet levonni, tervezni pedig szinte lehetetlen!

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.

A Föld Csúcs a nyilvánvalóan erõtlen Politikai Nyilatkozat elfogadását követõen 2002. szeptember 4-én éjjel feloszlott. A végleges nyilatkozat - a korábban elfogadott Végrehajtási Tervhez hasonlóan - az Egyesült Államok és néhány "csatlósa" folyamatos akadályozó tevékenysége következtében jelentõsen súlytalanabbá vált az eredetihez képest. Az alábbiakban a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF véleményét vesszük sorra a zárást követõen kiadott sajtónyilatkozataik alapján.

Valamikor réges-régen a kis helyi közösségben valaki -- akinek nagy szüksége lett volna egy új orrkarikára, azonkívül elege volt abból, hogy mindig csak kecskehúst kaphat a szomszéd szigeten élõktõl a fáradságosan kifaragott dárdáiért -- elkiáltotta magát: stipp--stopp, ezentúl egy dárda három kagylót ér, egy orrkarika egy kagylót, egy fél kecske pedig kettõt. Az ötlet jónak tûnt, hiszen így nem volt muszáj másfél kecskét elfogadni egy dárdáért, hanem más dolgokra is beváltható kagylókat kellett csak az ágyékkötõben tárolni. (A kagyló további elõnye, hogy kisebb helyen is elfér, nem romlik meg, és nincsen szaga.) Így alakult ki a pénz.

Az EU-bõvítés menetrendje szerint az EU azon tíz ország részére, amelyekkel csatlakozási tárgyalásokat folytatott két új, ún. elõcsatlakozási pénzalapot hozott létre, hogy segítse a csatlakozásra való felkészülést. Így jött létre -- miközben megváltozott a PHARE szerepe -- a környezetvédelmi és közlekedési irányultságú ISPA és a mezõgazdaság fejlesztését szolgáló SAPARD. Az alapok célja tulajdonképpen kettõs: elõmozdítani az EU-szabványokhoz való alkalmazkodást és begyakoroltatni a csatlakozásunk után rendelkezésre álló Strukturális Alapok mûködését.

Dr. Patai Lajos, Debrecen Polgármesteri Hivatalának osztályvezetõje