Cseh körkép
Csehországban a hulladékos helyzet nem nagyon különbözik a miénktől. Friss EU tagként nekik is teljesíteniük kell az Unió a csomagoló-anyagokat érintő előírásait. Ezt vállalják is, azaz nem kértek mentességet (Portugália és Görögország 2009-ig haladékot kértek). A prágai csomagolós koordináló szervezet, az EKO-KOM szerint 2005-ben a csomagolóanyagok kb. 60%--t gyűjtik majd vissza. Persze ha a cseh adatkezelés is hasonló a magyar gyakorlathoz, akkor tudjuk, hogy ezt az adatot kis fenntartással kell kezelni. Cseh szakértői körökben éles vita folyik a műanyag ill. az üvegpalackok esetleges visszavásárlásáról. Míg a környezetvédelmi minisztérium mérlegeli, de habozik, a kereskedők egészen határozottan ellenzik. (Honnan ismerős ez nekünk…?)
Pozitív kezdeményezésnek számíthatna, hogy az üzleteknek a hatályban lévő előírások szerint gyakorlatilag minden nagyobb méretű dobozt vissza kellene venniük (ha nem is mindegyiket térítés ellenében). Ezt az előírást azonban az emberek alig ismerik, és szinte senki sem tartja be. Egy felmérésből kiderült, hogy a nagy üzletláncok csak a legritkább esetekben tájékoztatják megfelelő módon a vevőket erről a lehetőségről.
Szelektív gyűjtés
Csehország gazdasága és tízmilliós lakossága évente mintegy 42 millió tonna hulladékot termel. Ennek legnagyobb része azonban az energetikai szektorban és az iparban (22-22%), valamint a mezőgazdaságban (17%) keletkezik. A lakossági hulladék 11-12%-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy egy-egy lakos évente mintegy 330-340 kg háztartási szemetet termel. Ez ugyan 170-200 kg-mal kevesebb, mint az európai uniós polgárokra eső átlag, viszont jóval kisebb aránya válogatott hulladék, mint a legtöbb uniós országban.
A környezetvédelmi minisztérium céljai között szerepel, hogy 2010-re a kistelepülések hulladékának legalább 50%-át szelektív módon gyűjtik majd (jelenleg ez 10%). Mindezt a megyék finanszíroznák, de több helyen tiltakoznak, hogy nincs elég pénzük rá, ezért állami, illetve európai uniós támogatást kérnek.
Ártalmatlanítás
Jelenleg három kommunális égető működik az országban, ezekben az égetőkben kezelik a lakossági hulladék mintegy 8-10%-át (a lakossági hulladék döntő része lerakókon köt ki). A környezetvédelmi miniszter nyilvánosan megígérte, hogy nem építenek újabb szemétégetőket, s az állam az új hulladéklerakók létesítését sem fogja támogatni, emelni fogja viszont a lakossági szelektív hulladékgyűjtésre fordítandó támogatás összegét.
Az ipari hulladékok ártalmatlanítására több száz lerakó és 69 szemétégető szolgál. Csehország számára az égetők üzemeltetése igen drága, s ezen az úton évente csak az ipari hulladék mintegy 10%-át dolgozzák fel. Szakértők szerint a cseh hulladékkezelésben a főszerepet a következő években is a hulladéklerakók játszák majd.
A cseh-német országhatár mentén gondot okoz, hogy számos német állampolgár, de cégek is Csehországban próbálják meg lerakni hulladékukat, mégpedig engedély nélkül, mert így olcsóbb. Prágai tiltakozásra ezért a határon a vámosok időnként szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a kocsikban. A hatályos cseh törvények ugyan határozottan tiltják a külföldi hulladék csehországi tárolását, de mivel egyes cseh cégek ebből komoly hasznot húznak, a próbálkozások nem maradtak abba.
