Azt, hogy kinek mit jelent környezete védelme, leginkább mindennapi tevékenysége árulja el. Sokan nem is gondolnak bele, hogy a csomagolt termékekkel, így a palackos ásványvíz megvásárlásával milyen szinten terhelik környezetüket. És akkor még nem is számolták ki, hogy a pénztárcájuk mennyivel rosszabbul jár!
A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.
A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.
Sokan éltek már az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) által kínált lehetőséggel, hogy hulladékszámlájukat elektronikus formában, online kezelhessék. Idén novemberig országos szinten már 100.000 felhasználó váltotta fel a papíralapú számláját elektronikusra, amely kényelmesebb és gyorsabb megoldást kínál, miközben a hulladéktermelés csökkentését is szolgálja.
Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.
Az ENSZ adatai alapján a divatipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős, ráadásul 2018-ban a szegmens több energiát fogyasztott, mint a légi közlekedés és a hajózás együttvéve.
A Zöld Kalandozások előadássorozat bónusz előadása december 8-án lesz itt, a Humusz Házban, amelynek témája a fenntartható építkezés lesz.
Az építőipar az egyik legnagyobb környezetpusztító iparág, ezért fontos az építés és felújítás során figyelembe venni a felhasznált anyagok környezeti lábnyomát a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékkezelésig.
Az előadók bemutatják az IS-SusCon projekt során elkészült ingyenesen letölthető kézikönyvet, amely közérthető módon mutat be fenntartható építészeti megoldásokat praktikus példák bemutatásával. Az építőanyagok és leggyakoribb szerkezetek összehasonlítását segíti a projektben elkészült karbonlábnyom kalkulátor web app, valamint kvízjáték (mobil applikáció) is. Read more about Építkezés és felújítás környezeti lábnyoma
A Deutsche Welle riportjában két magyar innovációt, két magyar üzletembert mutat be, rajtuk keresztül pedig azt, hogy mi az a körforgásos gazdaság, és miért lehet ez a jövő gazdasági modellje.
Online kampányt indított az ökocímke fontosságáról az Agrárminisztérium (AM) annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos vásárlás jelentőségére – jelentette be László Tibor Zoltán a tárca környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára az AM közleménye szerint.
